ARRABONA - Győr

Római emlékek

Győr a Mosoni-Duna, Rába és Rábca folyók találkozásánál fekszik. A település a Rába-torkolati átkelőhelyhez kapcsolódva alakult ki, amelyhez több irányból futottak össze az utak.

A Rába folyó antik eredetű neve csendül vissza a város római kori Arrabona nevében. Az Itinerarium Antonini 25 milia passuumban, azaz mérföldben adja meg Ad Flexumtól mért távolságát, ami a 37 km-es tényleges távolságnak jól megfelel. Arrabona a Rábának és a Rábcának a Dunába valótorkolatánál igen fontos helyen fekszik. Ennél az átkelőhelynél egyesülnek a limes-úttal a Savariából (Szombathely) és Sopianaeból (Pécs) érkező fontos utak, így nem véletlen, hogy ezt a vidéket már az i. sz. I. század közepén Claudius uralkodása idején megszállta egy segédcsapat. Később, a szomszédos erődítmények megalapítása után is megőrizte rangját, és ennek megfelelően a II. század elején az ala I Vlpia contariorum milliariát, Pannonia superior egyetlen dupla méretű lovascsapatát kapta helyőrségül. Feltehető, hogy ez az egység a későrómai korig Arrabona helyőrsége maradt.

A Rába és Mosoni-Duna folyók találkozásánál található a mai Káptalan-domb, a település ősi magja. A régészeti leletek tanúsága szerint többek között illírek, szkíták és kelták is lakták.

A castellum pontos helyét és kiterjedését illetően sajnos sok a bizonytalanság. Habár a kutatók már régóta a Káptalan-dombon, a középkori vár alatt gyanították a római erődítményt, ahol különböző leletek és kisebb ásatások gazdag római rétegekre utaltak, a biztos eredményeket csak T. Szőnyi Eszter és Tomka Péter feltárásai hozták meg, akiknek a palánktábor, a kőerődítmény és a későrómai erőd néhány fontos épületét sikerült felszínre hozniok. "A legkorábbi leletek egy fából készült legénységi barakk maradványai, amelynek alapárkait és cölöplyukait sikerült megtalálniok. A feltárások megerősítették Gabler Dénes korábbi véleményét, miszerint a kőerődöt a II. század elején emelték, tehát pontosan akkor, amikor az újabb helyőrség érkezett. Természetes, hogya milliaria egység lényegesen nagyobb erődöt kellett építsen magának, mint a megelőző kisebb létszámú segédcsapatok. Ebből a periódusból két épületet és a köztük haladó 6 m széles útszakaszt sikerült az ásatásokon megfigyelni, valamint egy helyiségsort föltárni. Ez az épület éppen úgy van tájolva, mint a megelőző barakképület, vagyis megőrizték a korábbi beosztást. Ennek ismeretében megalapozott az a feltevés, hogy a palánktábor egészen a kőerőd kialakításáig használatban volt. Az újonnan emelt kőépületek igen sokáig voltak használatban, valószínűleg a IV. század kezdetéig" - írja T. Szőnyi Eszter ásatási beszámolójában. Habár a közép-császárkori erőd kiterjedése továbbra sem ismert, sikerült megállapítani, hogy mintegy 150x230 m kiterj edésű és 3,45 ha nagyságú volt. A föltárás területén meg lehetett figyelni: a kőépületeket a IV. században széles sávban lebontották, hogy helyet csináljanak a későrómai erődfalnak. Ezt a hatalmas falat mintegy 40 m hosszan sikerült föltárni. Alapozása 3,2 m, mintegy 3 m magasan megmaradt felmenő fala 2,8 m széles volt. Megfigyelhető volt az erőd patkó alakú tornya is. A lelet mutatja, hogy a későrómai erőd kisebb volt, mint a korábbi, mintegy 150 x 150 m -es területre terj edt ki. Nagy kár, hogy ennek a részben pincékben, részben új épületek helyén feltárt csodálatos leletnek nagyrészt meg kellett semmisülnie. Talán remélhető, hogy a püspöki palota kertjében föltárandó további szakasza romkertként konzerválva és kialakítva hamarosan a nagyközönség elékerül.

A tábortól délkeletre a Kr.u. 2. századtól kereskedő- és polgárváros is kialakult. A római tábor és a körülötte fekvő polgárváros a Kr.u. 4. században teljesen elpusztult.

A vicus a castellum déli és keleti oldalára terjedt ki, ahol ma van Győr központja. A legnagyobb felületet Gabler Dénes tárta föl- jelentős mélységben - a Széchenyi téren. Sikerült kimutatnia, hogy az i. sz. I. századtól kezdve a polgári településen is már római módra szervezett élettel kell számolni. Arrabonában is a településről kivezető utak mentén találhatók a temetők, amelyeket leletmentő ásatások révén sikerült megismerni, illetve részben föl is tárni.

Az elpusztult római település és a településből kiinduló úthálózat feltérképezését az időbeli távolság és a régészeti feltárások erős korlátozottsága nehezíti. További nehézség, hogy két évezred távlatában a települést befogadó táji környezet már nem tekinthető állandónak, hiszen ennyi idő alatt a táj is átalakul. - Győr térségében legjelentősebb tájalakító folyó a Mosoni-Duna, emellett jelentős a beletorkolló Rába és Rábca folyók tevékenysége is.

A belvárosi ásatások során fellelt utca- és épületmaradványokból tudjuk, hogy a római kori polgárváros derékszögű hálós utcaszerkezete kb. 25 fokot zárt be a mai derékszögű hálós utcaszerkezettel.

A római út kelet felől a Dunát végigkísérő magasparton érkezett Arrabonába. Innen az út főága a mérföldkövek számozása szerint Szombathely (Savaria) felé és azon túl Rómába vezetett, a másik út, pedig áthaladt a Rába-torkolati viziátkelőn, majd a Mosoni-Duna és a Hanság-mocsár közötti alacsony homokdűne-sort követve Deutschaltenburgba (Carnuntumba) vezetett. - A limes-út egy darabja a Győr melletti Abda térségében a szántásban jól érzékelhető, sőt, légifelvételekről mai is egyértelműen feltérképezhető. Győr közelében azonban a római útnak nyoma veszik.