QVADRATA - Lébény-Barátföldpuszta

Római emlékek

Castrum
Quadrata erődje a mai 1. számú országút nyugati oldalán, a 153-as km-nél fekszikaz úttól 40-50 méterre, a lébénymiklósi útelegazástól északnyugatra. Csaknem pontosan négyzetes formáját az éppen itt, a castellum melletti útkanyarulat is kihangsúlyozza. Azerőd tömbje még ma is több méterrel kiemelkedik a környező szántóföld szintjéből, nem véletlen tehát, hogy Barátföldpuszta épületei csaknem kivétel nélkül ezen az emelkedésen állnak. A római lelőhelyet Pococke és Milles angol utazók azonosították Quadratával. Az első ásatást a régésznek amatőr Kováts István végezte a tábor területén még az 1930-as években. Ennek során a délkeketi saroktornyot, a porta principalis dextrát és a délnyugati fal egy szakaszát tárta fel. Megállapította, hogy a castellumnak a kőperiódus előtt palánkperiódusa is volt. A lekerekített sarok külső oldalán egy külső tornyot is ki lehetett mutatni. Az erődről alkotott mérvadó ismereteket azonban Gabler Dénes 1964-1969 között végzett ásatásainak köszönhetjük. Eszerint a 105 m széles palánktábort a legio XV Apollinaris és a legio XIIII gemina katonái emelték a későtraianusi korban. Mivel nemcsak itt, hanem Ad Flexumban is előkerültek a legio XIIII gemina leletei, és mivel egyik helyen sem mutatható ki ebben az időben segédcsapat, kézenfekvő a következtetés, hogy akkoriban ennek a legiónak egy-egy különítménye állomásozott ezekben az erődökben. A 170 után épített kőerődítmény 115,5x113 m nagyságú. Oldalfalait a szokásnak megfelelően a korábbi árok külső szélébe alapozták, a délnyugatit azonban még délnyugatabbra, ezzel is bizonyítva, hogy már akkoriban is számolni kellett a duna eróziós hatásával.Az erődítménynek négy kapuja volt, amelyeket az első kőperiódusban feltehetőleg csak fatornyokkal láttak el, a falszélességnyivel kiugró kő kaputornyok pedig csak később, valószínűleg a félkör alakú saroktornyokkal együtt, Caracalla uralkodása idején épültek. A Nagy Konstantin idejére keltezhető legyező alakú saroktornyok itt olyan takarékos módon épültek meg, hogy a korábbi 4,5 m széles védőárkot meg lehetett hagyni. A II. század későbbi évtizedeiben a cohors IIII voluntariorum civium Romanorum, a III. században pedig az equites Mauri alkothatták a tábor helyőrségét. A vicus nyomai közvetlenül az erőd környékén figyelhetők meg, elsősorban a déli oldalon. Még délnyugatabbra a temető nagy részét is sikerült Gabler Dénesnek föltárnia.

Látogathatósága: Részben földút, részben szántóföldi művelés alatt. Kőfalak nem láthatóak.

Lébényi Silvanus oltárkő
A lébényi templom falából ajándékozás útján került a győri Xántus János Múzeumba. Eredeti lelőhelye talán a Quadrata (Lébény-Barátföld). Kis méretű kettős profilált homokkőből faragott oltár a III. századból. Felirata:

SILVAN[ ]
[ ]ILVES[ ]
[ ]VLM[ ]
[ ]LLP
[

Silvan[o] / [S]ilves[tri] / [-]VLM[---] / [-]LLP / [

Mérföldkő
A római tábor területéről előkerült mérföldkő a helyi iskola épülete előtt látható. (felirata?)

Forrás: visy Zsolt - Római limes Magyarországon
Aszt Ágnes

Mai település

A falu története elválaszthatatlanul összefonódik az itteni Benedek-rendi apátsági templom történetével. A templom első okleveles említése 1199-ből való, amikor a birtokot Imre király visszaadta Saul kalocsai érsek Poth és Chepán nevű testvéreinek. A már meglévő monostor birtokjogát az 1208-as keltezésű oklevél erősíti meg.

A Győr nemzetségbeli testvérek végrendeletileg a Benedek-rendi szerzetesekre hagyják a monostort, és a Szent Jakab apostol tiszteletére épített kéttornyos, háromhajós, háromapszisos nemzetségi templomot. A szláv névadás szerint Lybin (Lebenj)-nek nevezett falut a tatárok pusztították el 1242-ben, de a templomot nem tudták bevenni. 1271-ben a cseh Ottokár király hadai pusztítása nyomán csak a templom és az apátsági épület maradt meg. A falu az apátsági birtokkal együtt ezután az óvári várbirtok urainak kezébe került, majd 1478-ban Mátyás király visszaadta a birtokot a Benedek-rendieknek. A falu ekkor már heti vásárhely.

1529-ben a Bécs ellen vonuló török csapatok felgyújtották a templomot, amelynek kőboltozata beomlott. A romos templomot, és monostort a bencések elhagyták és biztonságos helyet keresve a győrszentmártoni apátságba vonultak.

1631-ben egy végrendeletnek köszönhetően a templom, a monostor a jezsuiták tulajdonába került, akik felújították a romos épületeteket. 1683-ban a törökök feldúlták a kolostort és felégették a falut, amelyet újra a jezsuiták újítottak meg. Időközben a község lakosságát súlyos pestisjárvány tizedelte.

1805-ben kilenc francia huszár jelent meg Lébényben, és az 1809-es kismegyeri csatát követően 170 francia eltartásáról kellett gondoskodnia a lakosságnak.

1836-ban a jobbágysors zendüléshez vezetett, eredménytelenül, hiszen a hatóságok az elégedetlenkedőket börtönbüntetésre ítélték.

1841-ben tűzvész emésztette a községet, leégett 96 ház a hozzátartozó melléképületekkel, istállókkal együtt. Nagy károkat szenvedtek a középületek, a két iskola és a két (római katolikus Szent Jakab és az evangélikus) templom is.

1848-49-es szabadságharcban 160 férfi harcolt, az otthon maradottakat kolera tizedelte.

Az 1850-es években Sina János itt hozta létre a Magyar Királyság első cukorgyárát, amely a századfordulóig üzemelt.

A századfordulón nagy fellendülés jellemzi Lébényt, előrelépés történt a szántóföldi növénytermesztésben, később minőségi állattenyésztés vette kezdetét. A fellendülést az I. világháború szakította meg, amely sok anyagi és emberi áldozatot követelt a falutól: 300 fiatal frontszolgálatos közül 170-en veszítették életüket a harcmezőkön

A két világháború közti időszakban a lébényi parasztságot a 2600 holdas Wenckheim-birtok fojtogatta, az uradalom azonban az 1929-es gazdasági világválságot követően eladósodott.

A második világháború a település számára is súlyos veszteségeket okozott, 1944 nyarán 10 zsidó családot hurcoltak el, a háborúban elesettek száma 129 fő. A front áthaladását követően megalakult Földosztó Bizottság Wenckheim Pál földbirtokát 480 család között osztották szét.

Államigazgatásilag Lébény önállóan működött 1973-ig, amikor egyesült Mosonszentmiklóssal, és a Lébénymiklós nevet vette fel, majd 1979-ben Mecsér is csatlakozott társközségként. Mosonszentmiklós 1988. december 31-én, Mecsér az 1990-es önkormányzati választások után vált külön.

1963-ban, majd 1966-ban felépült a gimnázium épülete is, az oktatás1977-ig működött.

Lébény újra önálló nagyközségként működik, önálló óvodát, iskolát üzemeltet.

Vendéglátás, látnivalók, információk

Szent Jakab műemlék templom
Lébény története elválaszthatatlanul összefonódik a Benedek-rendi apátsági templom történetével. A Győr nemzetségbeli Poth és Chepán ispán építették a monostort és a templomot, melyet aztán végrendeletileg a bencés rendre hagytak. A Szent Jakabnak szentelt templom alapítási éve nem ismert, de okleveles adatokkal igazolható, hogy 1212-ben már állt. A monostort 1242-ben tatárok, 1271-ben Ottokár cseh király katonái dúlták fel, majd a XV. században németek gyújtották fel a kolostort és a templomot. 1529-ben a törökök felgyújtották a templomot, melynek északi tornya ledőlt, a főhajó boltozata leomlott. A bencések ekkor hagyták el a lébényi monostort és Szentmártonba költöztek. A templom és a rendház tulajdonosa 1638-tól a jezsuita rend, ők állítatják helyre az időközben romossá váló épületet. 1683-ban a Bécs ellen vonuló törökök feldúlták és felégették a kolostort, amelyet újra a jezsuiták állítattak helyre. Az 1841-es hatalmas tűzvészben leég a templom sátortetője.

A templom történetének új szakasza 1862-ben kezdődött, amikor August Essenwein, német építész, 1866-tól a nürnbergi Germanisches Museum igazgatója vezetésével hozzákezdtek a templom három évig tartó belső felújításához, majd 1872-79 között a külső restauráláshoz. Essenwein új belső berendezést is tervezett, Klein, bécsi festő pedig üvegablakokat készített és képpel díszítette a főkapu orommezejét (Három királyok imádása, 1879.).

Evangélikus templom
1795-ben épült barokkos stílusban a hívek adományaiból. A templombelső, amely egy feloszlatott magyaróvári kolostorból származik, egyedülálló módon eredeti állapotában fennmaradt, külön említésre méltó a szószéke, és karzata. Mivel a templom a Türelmi rendelet (1781.) után épült így kapuja közvetlenül nem az utcáról nyílik, zárt udvarról lehet megközelíteni.

Szent Antal kápolna
Padovai Szent Antal tiszteletére építették 1891-ben a hívek adományaiból. A római katolikus kápolna gótikus stílust követő téglaépületét 2004-ben restaurálták, majd azt követően került sor az újbóli felszentelésére.

A kápolnához vezető út mellett - Simon Mária hagyatékából-, nyolc stációból álló keresztút épült. A tömör kis tégla-kápolnácskák képfülkéibe tiroli stílusban faragott domborművek kerültek.

Falumúzeum - Iskola utca 13.
Nyitva tartás: hétfő: 8-12; 13-18 | kedd: szünnap |
szerda: 10-12; 13-18 | csütörtök: 10-12; 13-18 |
péntek: 10-12; 13-18
Hétvégén előzetes bejelentkezés alapján
van lehetőség a Falumúzeum megtekintésére!
06/96-360-604 vagy 06/96-360-038

"Gazdálkodás a Hanság peremén a XIX. - XX. században" 
című kiállítás a lápi, mocsári gazdálkodás tárgyainak gazdag gyűjteményét mutatja be, használatukat fotókkal illusztrálva. Megtalálhatjuk itt a tőzegbányászat, a halászat, a nádaratás, a szénakaszálás, a csuhépödrés, a gyékényfonás, a kenderfeldolgozás bemutatását is. A Hanság lecsapolása utáni időszakból az állattartás, a hús és tejfeldolgozás, a növénytermesztés, a háztartásban használt korabeli eszközök bemutatása képezi még a kiállítás anyagát, melyet a Hanság jellegzetes állatfajainak bemutatása zár.

Vendéglátás, információk
Polgármesteri Hivatal
Polgármester: Csaplár Zoltán
Cím: 9155 Lébény, Fő út 47.
Telefon: 96/360-033, 360-038
E-mail: onkormanyzat@lebeny.hu

Szállás
Jimmy's Pizzéria Söröző Étterem Panzió