[x]

CAMPONA - Nagytétény

Római emlékek

Campona - castellum
Aquincum stratégiai fontosságú helyen feküdt, a kelta eraviscusok civitas peregrinájának területén: a terepviszonyok miatt kevésbé védhető Dunakanyar helyett ugyanis a Gellért-hegynél volt a Felső-Duna egyik legfontosabb átkelőhelye, melyet katonai táborral kellett megerősíteni. Aquincum környékének első megszálló csapatai auxiliáris egységek voltak, táboruk a mai Bem térnél, Albertfalván, és Nagytétény területén került elő. Ez utóbbi volt Campona.

Az albertfalvai tábortól 8 km-re délre fekvő erőd első építési periódusa valószínűleg Domitianus császár uralkodása (81-96) végére tehető, és az Aquincumból ide áthelyezett ala I Tungorum Frontoniniana építette. A fa és föld konstrukciójú palánktábort Antoninus Pius uralkodása alatt (138-161) az ala I Thracum Veterana Sagittariorum katonái kőtáborrá építették át. Alapterülete 178 X 200 méter volt. A falak védelmét oldalanként 2-2 a falsíkból enyhén kiugró torony látta el, amelyeket mindig a táborsarok és a kaputorony közötti falszakasz közepére helyeztek.

Érdekes az erőd saroktornyainak építéstörténete: a kőtáborrá alakításkor a lekerekített sarkokra az erődítmény belseje felé beugró négyszögletes tornyokat építettek, majd a II.-III. század fordulója táján a hatékonyabb védelem érdekében a tábor sarkaira kívülről félkör alakú tornyokat építettek. A tábort ekkor hármas árokrendszer védelmezte. A késői római korban (valószínűleg a 330-as években történt szarmata pusztítások után) a fokozott védelmet elősegítendő a táborsarkak legyező alakú tornyokat kaptak. A tábor két szembenéző kapuját patkó alakú tornyokkal lefalazták.

A Paulovics István, majd Fülep Ferenc által vezetett ásatások a tábor belső épületei közül a két főút metszéspontjában lévő parancsnoki épületet, és egy ezzel szemben elhelyezkedő, ismeretlen rendeltetésű építményt hoztak felszínre. Az itteni leletek közül ki kell emelni a Zsák utcában feltárt éremkincset, amely a szarmaták elől elásott tábori pénztár lehetett. Feltárták a tábor III.-IV. századi temetőjét is, amely a mai temető alatt húzódik. Előkerültek egy Mithras-szentély maradványai is.

A tábor körül elhelyezkedő település a modern beépítettség miatt csak korlátozott mértékben kutatható. A régészeti leletekből azt a következtetést lehet levonni, hogy a lakosság még az V. században is helyben maradt. A biztos védelmet nyújtó erődfalak által határolt táborterületet a hunok, a szlávok, és más népvándorlás-kori népek is használták.

Az ásatások leletanyaga zömében a Magyar Nemzeti Múzeumba került. A feliratos, és kőemlékek a Kastélymúzeum lapidariumában (kőtár) láthatók. A feltárt romok a kastély mellett, a Szent Flórián térnél láthatók, mert itt csak sövénykerítés védi őket. A Zsák utca felől magas kőfal, déli részét pedig a vasúti sín határolja. A környék nem igazán mondható rendezettnek, sajnos még egy ismertető tábla sincs kitéve.

Lukácsi Attila
Forrás:
www.mult-kor.hu






Min. felbontás: 1024 x 768 | Design: Civertan Bt.
MAGYAR LIMES SZÖVETSÉG | LIMES TÖRTÉNET
TÉRKÉP | LEXIKON | KÉPTÁR | TELEPÜLÉSEK:  [1]  [2]
PANNONIA BELSŐ TELEPÜLÉSEI | MÚZEUMOK | EGYESÜLETEK
PROGRAMOK | HÍREK, AKTUALÍTÁSOK | HÍREK, AKTUALÍTÁSOK | HÍREK, AKTUALÍTÁSOK | ÍRJON NEKÜNK!