|
CRUMERUM - Nyergesújfalu Római emlékek Római erőd Emlékek Mai település Nyergesújfalu napjainkban 7856 állandó lakosú város (2004 : jan. 1. - 3756 férfi, 4100 nő) a Duna jobb partján, Komárom -Esztergom megyében, a Bécs-budai műút mellett, a Gerecse hegység északi lejtőjén. Várossá 1989. március 1-jén nyilvánították. Kedvező természetföldrajzi (víz, erdők, barlangok stb.) és közlekedésföldrajzi helyzete miatt már a bronzkorban is lakott hely volt, melynek maradványait - 180 úrnasírt - a PAN-üzem építésekor tártak fel. Később a Római Birodalom határa a Duna volt. Itt, a mai Nyergesújfalu helyén Crumerum (esetleg Villa Curtia) néven katonai tábor (castrum) állt. Nyergesújfalu neve először Kézai Simon krónikájában 1280 tájáról származó, de az előző század végére utaló írásában fordul elő, Nyergedszeg néven. Ez a név azonban a tatárjárás után feledésbe merülte. Századokon keresztül Újfalu (Nova Villa) volt a település neve. Csak a magyar reneszánsz óta ismeretes a mostani párosított szó, Nyerges-Újfalu. A magyar Középkorban, 1283 táján előbb a Szovárd (Zovárd) nemzetség birtoka volt a falu, a későbbiek folyamán a Bajót-Nagymartoni nemzetség, majd a Kanizsaiak szerezték meg, 1363 táján. 1371-ben csere útján királyi birtok lett. A mindig is Nyergeshez tartozó Pusztamarót akkoriban a Tardos nemzetséghez tartozó birtok volt, Marót falu néven. Zsigmond király 1388-ban koronázási ajándékul az esztergomi érseknek adományozta Nyergest, és ettől kezdve egészen 1945-ig az érsekség birtoka volt. A falu a középkorban végig megerősített hely maradt. 1543 táján a török a falut elpusztította, de rövidesen újra benépesült és a török hódoltság idején végig lakott hely maradt, csak a felszabadító harcok idején néptelenedett el újra. A község melletti Sánc-hegyen már a rómaiak is jelentékeny erősséget építettek, melynek romjait később Rákóczi csapatai erősítették meg, de 1706. szeptember 28-án a labanc elfoglalta és lerombolta. Ma a sáncoknak csak a földdel betemetett alapjai láthatók. A XVIII. század elején, a Szatmári béke után folyamatosan meginduló rendezett és szervezett telepítésekkel kizárólag német családok költöztek a faluba. 1728-ban hatalmas tűzvész pusztította el a falut, a plébánia értékes levéltárával együtt. A mai, barokk stílusú templom 1770-ben épült, Szent Mihály tiszteletére, a leégett helyén, Mária Terézia védnöksége alatt. Az első világháborúban 650 nyergesi férfi vett részt, ebből 91 életét vesztette, 18 hadirokkant lett. A hősi halottak emlékét egy megcsonkított emlékmű őrzi. A második világháború és az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozatainak emlékművét 1992. október 23-án avattuk fel. A község szőlőhegyein igen kiváló bort termeltek, valamint híres volt a lótenyésztése is. A nyergesi szekeres gyorsparasztok nagy hírnévre tettek szert. A kis lovaik oly gyorslábúak voltak, hogy Budára 3 óra alatt felhajtottak az 'Angol Királynő' fogadó elé. Az ezredfordulón még csak néhány vízimalom a Dunán és a híres kőfaragók képviselték az ipart Nyergesújfalun. A város mai életében meghatározó az ipar. Már 1862 óta működött a Hoffmann-féle téglagyár, amelyet 1969-ben, a Magyar Viscosa Rt. Bővítése során bontottak le. A nyergesújfalui Sátori Cementgyár alapítása az 1867. évi kiegyezés utáni időszakra vezethető vissza. Az első világháború után, a gazdasági válság időszakában, 1927-ben felszámolták. 1903-ban az osztrák Hatschek Lajos létesítette az Eternitgyárat, amelyet 1949-ben államosítottak. 1989-ben az alapító unokája visszavásárolta a gyárat, amely napjainkban Eternit Termelő Kft. néven üzemel. A község északkeleti részén, a Duna partján létesült a Magyar Viscosa Rt. 1941. április 7-én. A termelés 1943. február 13-án indult meg, azóta a gyár folyamatosan korszerűsödik, ma Zoltek Rt. néven működik. A Dunamenti Községek Költségvetési Üzemét, ma Dunamenti Szolgáltató Kft. 1976-ban alapította a hat szomszédos község. Vasbetonipari Rt. néven alapított társaság a jelenlegi gyártelepen 1943 őszén indította meg a vasbetonalj termelését. Az elmúlt évtizedek alatt a gyár szervezete és irányítása többször átalakult és változott. A nagyszámú iparosság (220 tag) érdekeit a Nyergesújfalu és Környéke Vállalkozók Ipartestülete képviseli, mely 1922-ben alakult. Székházuk 1930-ban épült fel, melyet 1949-ben államosítottak, majd a rendszerváltás után visszakaptak. Nyergesújfalu Önkéntes Tűzoltó Egylete 1885-ben alakult. Az 1924-ben állított tűzoltó-emlékművet a centenáriumra új helyen, a főút mellett, újra felavatták. A városban található a Szalézi-Irinyi Középiskola, két általános iskola, zeneiskola és négy óvoda. Az Ady Endre Művelődési Ház, Tömegszervezeti Székház és könyvtárak szolgáltatják a kultúrát. A város szülötte néhány neves képzőművész, Kernstok Károly, Vecsési Sándor, Nyergesi János, Nyergesi István, Kóthay Ernő. 1993. október 7-én táti és nyergesi amatőr képzőművészek megalakították a Duna Művészkört. Forrás: Padányi Lajos - Nyergesújfalu monográfiája Vendéglátás, információk Kiállítóhely Látnivalók Szállások Étkezőhely Elérhetőség |
|
Min. felbontás: 1024 x 768 | Design: Civertan Bt. |