|
AD MURES - Ács-Concó patak és Duna torkolat Római emlékek Római erőd A Concó patak Dunába ömlésénél építették fel a rómaiak az auxiliaris tábort, melynek keleti falát és a tábort övező árkot az 1989-ben végzett leletmentés hozta felszínre. Az erődterületén területén nagy mennyiségben hevernek kő- és tégladarabok, egyéb apró leletek. A téglák között bélyegesek is láthatóak (legio XIII gemina, legio XIIII gemina, legio XV Apollinaris), és ezek alapján biztosra vehető, hogy az erődöt a brigetioi legios táborral együtt Traianus uralkodása idején létesítették. A tábor egy ala számára szűk lett volna, így feltehetően a legio I adiutrix egy vexillatioja teljesített itt szolgálatot. Az erőd környékén, de elsősorban a déli oldalon, kifejlődött a polgári település, a vicus, amelynek világos nyomai különböző régészeti leletek formájában a felszínen is megfigyelhetők. A temető a castellumtól keletre helyezkedik el, a települéről kifelé vezető limes-út mentén. Az utóbbit az elmúlt századok során elmosták az áradások, részben a Concó-patak, de jobbára maga a Duna, amelyik ma lényegesen délebbre folyik, mint a római korban. Az is biztosnak tűnik, hogya porta decumanán keresztül déli irányba is vezetett egy út az erődből, amelynek a közelében egy kisebb falu is kifejlődött, mivel Gabler Dénes Ács nyugati szélén római település nyomaira bukkant. Római kori kőtornyok is álltak a Duna-parton, pl.: a Lovadi-rét melletti magaslaton. A nagyközség területén is több lelet utal római korra. A Pénzásás nevű falurész azt a helyet jelöli, ahol nagy mennyiségben került elő római pénz,s a régi házak alapjaiban, falaiban is sok kőfaragványt építettek be. Mai település A több mint 7200 lelket számláló nagyközség Komárom-Esztergom megye északnyugati sarkában fekszik, az M1-es autópályától 4 km-re, a 10-es főút mentén. Belterülete: 538 külterülete 10.483 hektár. Nevét az Árpád korban letelepedett, királyi szolgálatban álló ácsokról kapta. Első írásos említése 1138-ból való, "Olt" majd 1297-ből "Villa Alch"formában. A település már a római korban is lakott volt. 1540-ben a falut a törökök teljesen elpusztították, s véglegesen csak 1643 után népesült be. A 17. század második felétől a pannonhalmi apátság, később gróf Eszterházy Károly szerzett itt nagy birtokot. A 19. Század második felében a Zichy -család birtoka lett a falu. Az általuk épített kastély a mai napig a település egyik legszebb középülete. A napóleoni háborúk idején a Batthyány Fülöp vezette Vas megyei lovasezred Ácsnál ütközött meg a franciákkal. A szabadságharc során , a komáromi vár közelsége miatt több véres csata színhelye volt a község és környéke. Az elesett honvédek emlékét az 1870-ben felállott obeliszk őrzi az ácsi erdőben. A falu fejlődése a Budapest -Bécs vasútvonal kiépítését követően kezdődött. A szállítási lehetőség vonzotta Patzenhofer Konrádot, aki 1871-ben megalapította az Ácsi Cukorgyárat. Az I. világháborúban elesett ácsiak emlékét a Hősök szobra őrzi. A II. világháború harcai 1945 március 26-án értek véget a községben. 1952-ben alakult az első ácsi termelőszövetkezet, 1992-ben átalakult, kft-ké, és kisszövetkezetté. Jelenleg a legnagyobb ipari üzem a Hartmann-Bábolna Tojáscsomagoló -anyag Gyártó és Forgalmazó Kft. Ugyancsak jelentős tevékenységet folytat a magyar -olasz tulajdonban lévő Fiorács Kft. Cukorgyárat a privatizáció során 1995-ben négy másik cukorgyárral együtt Magyar Cukor Rt. néven összevonták. Az üzem 2000. december 31-i hatállyal megszüntette tevékenységét, ezzel egy 130- éve működő termelőegység szűnt meg. Vendéglátás, információk Horgászati lehetőséget biztosit a község szélén lévő Malom tó, valamint a Duna bőséges halállománya, A községbe látogatókat a két Duna Parti kemping és a 10-es út mentén lévő Erdőcsárda várja |
|
Min. felbontás: 1024 x 768 | Design: Civertan Bt. |