[x]

SCARBANTIA - Sopron

A település igazi fellendülését az Ikva és a Rák patak körül a rómaiak hozták meg, akik Tiberius uralkodása alatt (14-37.) jelentek meg a város környéki dombokon, id. Plinius leírása szerint "oppidum Scarbantia Iulia" néven, majd foglalták el a mai belváros területét is. A középpont a mai Fo-tér (Fórum) volt, e körül polgárházak épültek. A településhez tartozott a bécsi dombi, a megtelepedéssel csaknem egy idoben épült Amphiteátrum (II.sz.), a temeto (a Szt. Mihály domb mai területén), valamint a fazekasmuhelyek (a mai Paprét területe). A fórum részeként sorolhatjuk a Capitoliumot (a mai városháza területe), a pódiumon álló Basilica-t, a törvénykezés és üzletkötés helyét (a mai Patikaház és Gambrinus területe egészen a Curia-ig - északnyugati feljáróját a 2001 évi gázvezeték fektetéskor 4.5 méter mélységben feltárták, majd betemették. Eloírásszeruen két bejárata volt, 3 lépcsovel - a lelet alapján a TKM 455-ben rajzolt Fórum-vázlat azzal a kiegészítéssel igaz, hogy a Curia és a Basilica között nem "fért el" utca: a Basilica egyik oldala a térre, másik oldala a Borostyánko útra nyílt ), a Curia-t és az ókeresztény valamint római (Silvanusnak, az erdok, a kertek, a paraszti gazdaságok istenének szentelt) szentélykörzetet gyülekezoteremmel (mindkettot a "Vasalóház" területén feltárt helyen). A római Scarabantia két fo közlekedési út, az É-D irányú Borostyánko út és a K-Ny-i Arrabona-Vindobona (Gyor-Bécs) találkozásánál jött létre. A mocsaras részek feltöltése, a cölöpös alapozás már ebben a korban megkezdodött az Ikva és a Rák-patak között. A muvészetüket is magukkal hozó rómaiak nem haditábort hoztak létre, hanem elsosorban polgári települést, ahol legnagyobb számban kereskedok és a kiszolgált veteránok telepedtek meg.

A mocsaras területen való építkezés facölöpökre történt. Ez az építkezési forma határozza meg a mai belváros földalapját, annak rétegeit a magas talajvizet, okozza az alap gyengülését a közben a levegotol elzárt facölöpök rothadása miatt, mely sok késobbi kellemetlenség és tragédia alapja lett. Ez az oka , hogy mai technikával is nehéz statikailag megfelelo alapokat biztosítani a régi épületek megorzéséhez, valamint ugyanez az állapot okozza, hogy a ma megtekintheto Curia alapjait is magasabbra kellett felhozni.

Kr.u. 69-79. Vespasianus császár uralkodása alatt a város municipium lesz (saját szervezettel rendelkezo város, amelynek lakói római polgárjoggal bírnak): Municipium Flavium Augustum. 73 villa maradványát tárták fel a környéken, azon villagazdaságok maradványait, melyek szolotermesztéssel, kézmuvességgel és kereskedelemmel foglalkoztak. A római kor nemcsak nemes építészetét hozta magával, de "tömegcikkei" is eljutottak ide, az itt éloket, rómaiakat és romanizáltakat az áruk készítésének utánzására kényszerítve. A borostyánko kereskedelem fellendülésének ideje az I-II.sz-ra teheto. Ekkor jelentek meg a kereskedoknél a muvészien kidolgozott kövek, mint a kereskedelem tárgyai.

Eloször lazán épített város képe alakult ki, valószínuleg a területen átlósan keresztülvezeto fo útból és az azt merolegesen keresztezo keresztutcákból) és csak Kr.u. 50 körül (Vespesianus idejében) vált megtervezetté a városkép.

Ennek kialakítását azonban megelozte a római vár építése. Az ellipszis alakú, 404 x 250 méteres vár építésére a város védelme érdekében már 380 elott sor került (Scarbantia falainak alakja is arra utal, hogy nem elsosorban a birodalom, hanem a lakók védelmére szolgált), melyet a markomann törzsek támadásai ellen 27 bástya védett, kapuja a mai Elokapu ill. a Hátsókapu területén volt. Az ellipszis hossztengelye megfelelt a borostyánko út irányának. Ezt követoen alakult ki a belváros utcáinak gyakorlatilag a mai képe. A Városház utcai ásatások bizonyították, hogy a várfal létesítésével egy új, mesterséges határ jött létre, mely sokszor a már létezo város épületeit "szelte ketté" (a várfalon kívüli részt lebontották). Az ellipszis alakú vár, melynek hármas fal-tagolódása volt (ez nem azonos a középkori Sopron Lackner-féle, többszörös falrendszerével, hanem a belváros körüli római várról ill. az arra épült késobbi falrendszerrol van szó!): kívül nagy kváderkövekbol, belül kis kváderkövekbol, középütt pedig mészhabarcsos tört köves töltelékbol állt. A foút be- és kijáratánál az út leszukült 4,8-ról 3 méterre és két-két torony között haladt át, ahol városkapuk biztosították a védelmet. A várfalon egyenlo távolságokban elhelyezett 32-35 bástya az elso emeletig tömör volt, felso szintjükön 4x8 méteres helyiséggel a helyorség és felszereléseik számára.

Valószínú, hogy csaknem a város létesülésének idopontjában már megindult egy másik városmag kialakulása a mai Szent Mihály-templom körül, ahol a római kori temeto volt található. A kereszténység (a IV sz-ban - a mellékelt karcolat szerint is ókeresztény gyülekezetet találunk Scarbantiában, mely egyben püspöki székhely) e tekintetben is "inkulturálta" a talált római kori állapotokat, és itt építhette a "villa Scarbantiae"(Sopron falvának) egyik elso templomát (mely ravatalozó is volt) és halottait a római kori temetobe temette el. A mai Szent Mihály utca - Dorfmeister utca volt az Elokapun keresztül az összeköto kapocs a két városrész között.

Forrás: www.sopron.info.hu






Min. felbontás: 1024 x 768 | Design: Civertan Bt.
MAGYAR LIMES SZÖVETSÉG | LIMES TÖRTÉNET
TÉRKÉP | LEXIKON | KÉPTÁR | TELEPÜLÉSEK:  [1]  [2]
PANNONIA BELSŐ TELEPÜLÉSEI | MÚZEUMOK | EGYESÜLETEK
PROGRAMOK | HÍREK, AKTUALÍTÁSOK | HÍREK, AKTUALÍTÁSOK | HÍREK, AKTUALÍTÁSOK | ÍRJON NEKÜNK!