AD STAUAS - Ács-Vaspuszta

Római emlékek

Római erőd
A körmyék már régóta ismert római lelőhely. Fényes Elek az 1800-as évek közepé jegyezte fel, hogy 1817-ben Lovadpusztán ép boltozatú római pincét találtak, mely kő és téglaoszlopokon állt. Ez az épület talán a castellumhoz tarotzó fürdő volt. Az erődöt Gabler Dénes tárta fel. Az első faépítésű periódus a II. század első éveire keltezhető, amikor a cohors I Hispanorum állomásozott itt. A második palánktábort az áradások és a partomlás veszélye miatt 40m-el délebbre építették föl a röviddel 117 után érkezett cohors I Thracum katonái. Lőrincz Barnabás föltevése szerint korábban a cohors IIII voluntariurum volt Ad Statuas helyőrsége. A második palánktábor eddig az első olyan hely Pannoniában, ahol a clavicula, ebben az esetben egy porta decumana előtti ferdeárok került elő, ami az ellenség támadását nehezítette meg. A kőerődöt csak a markomann háború után építették, itt is úgy, hogy a kőfalat a korábbi árok külső szélébe alapozták. Az erőd szélessége 106 m, hossza pedig - a porta praetoria alacsony vízállásnál a Dunából kilátszó csonkja alapján - 112 m volt. Előreugró kaputornyokkal és belső saroktornyokkal is ellátták, kívül pedig széles árokkal övezték. Ez utóbbit a IV. század elején elegyengették, és a faltól 13 m-re egy újabbat húztak, hogy így helyet teremtsenek a legyező alakú saroktornyoknak. Feltehető, hogy három megmaradt kaput ekkor, esetleg valamivel később, elfalazták. A principia egyesrészeit is sikerült föltárni. A föltárt falak több periódushoz tartoznak. Gabler Dénes megfigyelései szerint a kő principipiát csak Caracalla uralkodása idején építették meg. Habár semmilyen késői, Valentinianus kori építési periódust sem lehetett kimutatni, a besimított kerámia megléte mindenképpen azt bizonyítja, hogy az erődöt még az V. század első évtizedeiben is használták.