|
CASTRA AD HERCULEM - Pilismarót Római emlékek A késői római erődöt egy ovális hegytetőn építették fel (Kis-hegy) a Dunától 2 kilométerrel délre a mai Pilismarót délkeleti részén. Fröhlich Róbert azonosította a romokat Castra ad Herculem erődjével. Az Itinerarium Antonini szerint az erőd Cirpi-től 12, Solva-tól 9 római mérföldre feküdt. Fröhlich 1893-ban végzett terepbejárása során felmérte az erőd hozzávetőleges alaprajzát is. Finály Gábor 1906-ban végzett részleges feltárása során megtalálta az erőd keleti és déli falát tornyaikkal együtt, valamint az erőd belsejében további három épületet is sikerült azonosítania. Az erőd szabálytalan alakú alaprajza a hegytető körvonalához igazodott. A castellum 340 m hosszúságban terült el a hegytetőn, szélessége a nyugati oldalon 130 méter, míg a keleti oldalon csak 31 m volt. Az 1,8 méter vastag falai még a tizenkilencedik század végén is közel 2-3 m magasságban álltak. A keleti fal építésével egyidejúleg két U alakú tornyot is emeltek az erőd építői. A déli oldalon talált hat félkör alakú torony a Valentinianus kori újjáépítés eredménye lehet. Három épületet - egy horreumot és két kisebb alapterületű, északi oldalukon apszissal rendelkező épületet - is felfedeztek az erőd északi részében. A horreum 33x27 m alapterületű, falai 1,16 m szélesek voltak. Az épület belsejében négy sorban, soronként hat pillért helyeztek el. Közülük hármat az épület északkeleti sarkában egy fazekas égetőkemence építése miatt eltávolítottak. A későbbi újjáépítések során a raktárhoz közelebb eső apszisos (szentéllyel rendelkező) épületet három fallal kapcsolták össze ca raktár épületéhez. Az erődöt Diocletianus uralkodása alatt, i.sz. 294-297 között építették. A Notitia Dignitatum szerint az erődben az equites Dalmatae és az auxilia Herculensia csapatai állomásoztak. Az előkerült érmék és bélyeges téglák szerint az erődöt a negyedik században Valentinianus alatt újjáépítették. A falu északnyugati területén találtak egy Marsnak szentelt oltár-követ is, melyet az equites Dalmatae katonái állítottak. Ennek felirata:
Az erődhöz tartozó temetőt attól északkeletre lévő löszhegyen találták meg a falu közelében. Jelenleg 70-80 sírt tártak már fel. A sírokban talált mellékletek alapján arra a következtetésre jutottak a kutatók, hogy a temető egészen az ötödik század elejéig használatban volt, sőt , később a betelepülő avarok is ide temetkeztek. Néhány késői római sírt találtak még az erődtől keletre és nyugati irányban is. Forrás: The Roman army in Pannonia - Merczi Mónika Mai település Pilismarót a Visegrádi-hegységhez tartozó Maróti-hegyek keleti lábánál, a Dunától mintegy 2,5 kilométerre elhelyezkedő dunakanyari település. Jól megközelíthető a Budapestet Esztergommal összekötő 11-es számú főúton, amely átszeli települést. A községet egész éven át kompjárat köti össze a túlparti Szobbal, nyáron és szezonálisan személyszállító kishajóval lehet átkelni Zebegénybe. Lakossága: 1986 fő, területe: 4462 ha. Története A honfoglalásig szlávok és morvák laktak ezen a területen. A marót szó a magyarok morva neve. Morva nemzetiségű volt Szvatopluk fejedelem is, akitől - a monda szerint - a magyarok egy fehér lóért, egy aranynyeregért és egy aranyfékért megvásárolták maguknak az országot. A község későbbi története több helyütt összefonódik a szerzetesrendek történetével. IV. Béla király a bencéseknek adta, később Zsigmond az esztergomi prépostságnak adományozta, majd 1493-tól - egészen a rend eltörléséig - a pálosok birtokában volt, majd a helyi vallásalap tulajdona lett. A török hódoltság idején sokat károsodott községben a későbbiekben református magyarok és felvidéki szlovákok telepedtek meg. A korábban elterjedt szőlőművelés helyét a filoxéravész után a különböző gyümölcsfélék és szelídgesztenyék termesztése foglalta el. Itt található a Duna jobb partjának egyik legjobb szabadstrandja. Nem véletlen, hogy az 1930-as évektől a pilismaróti partszakaszt a Duna ezüstpartjának, vagyis "lidójának" nevezték, és üdülőtelepet is építettek ide. Nyaranta írók, más művészek és rendszeres nyaralók töltik itt az idejüket. A környék jó része a Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozik, gyönyörű kirándulóhelyek közelíthetők meg a faluból. Tavasszal és ősszel a természeti szépségekben gazdag erdők. Pilismarót jelentős értékei még a források (pl. Hoffmann-forrás) és sziklái (Hamvas-kő). A vadban bővelkedő erdők sok vadászt vonzanak, és a néhány éve kialakított, mintegy 100 hektár vízfelületű öblözet kínál jó halfogási lehetőséget. A lovas sportot kedvelők figyelmébe ajánljuk a településtől 2 km-re lévő basaharci, illetve a 4 km-re lévő visegrádi lovarda által nyújtott szolgáltatásokat (lovasiskola, lovastúra). Forrás: www.dunakanyar.hu Vendéglátás, információk Polgármesteri Hivatal
|
|
Min. felbontás: 1024 x 768 | Design: Civertan Bt. |