[x]

AD FLEXUM - Mosonmagyaróvár

Római emlékek

Carnuntumból Ad Flexum-ba egy közvetlen belső úton is el lehetet jutni. Ez az út Mosonmagyaróvár előtt találkozott egy másik, a folyópart mentén lévő úttal. Mosonmagyaróvár azonosítása Ad Flexummal már századokkal korábban megtörtént, a római erődből mégsem maradtak meg látható nyomok. Az utóbbi száz év, elsősorban Sőtér Ágost és Pusztai Rezső kutatásai számos leletet és értékes megfigyelést eredményeztek, és habár a castellum helyét ma sem lehet pontosan megállapítani, nagyjából és egészében mégis lokalizálható a római katonai település. Gazdag településnyomokat sikerült az egykori téglavető területén, a Lajta csatorna partján még a múlt században feltárni. A lelőhelyek mozaikszerű összeillesztése és a római utak nyomvonalának vizsgálata révén Pusztai Rezsőnek újabban sikerült kimutatnia, hogy a római erődítmény részben a mai centrum, részben pedig az egykori Károlyi-liget területére esik. Álláspontját a Linhard Gy. Utcában föltárt 1,5 méter széles erődfal alátámsztja. Ilyenformán a középkori vár területével való azonosítás nem állja meg a helyét. Újabb kutatások szerint az erőd a téglaföldi dülőtől északra, a Malom-ági Lajta csatorna mellett lokalizálható feltehetően.

A castellum latin neve a Mosoni-Duna többszörös kanyarodására utal. Egyes kerámialeletek alapján alapítása az I. század végén bekövetkezett, az itt állomásozó csapat neve nem ismeretes. Későbbi helyőrsége is bizonytalan, valószínűleg a cohors II Alpinorum equitata volt. A IV. században a cuneus equitum Dalmatarum állomásozott itt. Az Ad Flexumban és környékén feltárt leletek a Hansági Múzeumban láthatók. Két római felirat a vár kapujának belső falába van befalazva, amelyek a legio XIIII gemina (Publius Fannius Maximus százada volt) építési tevékenységét örökítették meg.

Vicus

A Károlyliget D-i határán található. A Frankel u. K-i része pontosan követi a Lajta kanyarulatát, illetve a terület DK-i részén ömlik a Lajta a Mosoni (Kis) - Dunába.

A környékről az első régészeti leletet csónakázó tanulók jutatták be a múzeumba 1885 július 26-án. Sőtér Ágost ezután terepbejárást végzett, majd ásatást kezdeményezett, amelynek során lokalizált egy, és feltárt egy másik fabélletű kutat, továbbá egy helyi adatközlőtől tudomást szerzett további két hasonló szerkezetű kút egykori voltáról. A feltárt kutat 5 m mélyen bontotta ki (1 m-rel a Lajta vízszintje alatt), kerek alapú, hordóalakú és fabélletes volt. A betöltésből több ép edény, fibulák kerültek elő, egy félkörívű bronz edényfogantyú valamint nagy tömegű állati és emberi csont. 1886-ban újabb ásatásokat kezdett Sőtér Ágost, településrétege(ke)t kutatott meg, 1901-ben pedig egy újabb kutat tárt fel. A Manninger-téglagyár agyaggödreiből 122 kerámia, 97 bronz- és 8 üvegtárgy került ajándékként a múzeumba. Sőtér Ágost ásatásaitól K-re, 250-300 m-re, a Károlyligeti Lajta-ágtól D-re 50 m-re ásatott 1963-ban Pusztai Rezső. A felső, 40 cm vastag szürkés talaj alatt figyelte meg a fekete, humuszos római réteget, amelyből római kerámiatöredékek kerültek elő. A stratigráfia, világossá tette hogy a területen a II-III. századi polgári település (vicus) helyén a IV. században már temető volt, amely egy töltésút mellé szerveződhetett - Sőtér Ágost megfigyelései szerint. 1979/80-ban a Téglaföldi dűlő közepén Víztorony-alapozási munkák indultak meg, ahonnan nagy mennyiségű római leletanyag került a Hansági Múzeumba Németh Alajos középiskolai tanár, a Múzeumbarát Egyesület elnökének jóvoltából. A hatalmas leletanyag II/III. századi terra sigillatai közép-galliai és Rheinzaberni műhelyekből származnak. 1986-ban Figler A. végzett megelőző szondakutatást a Frankel L. u. 24. telken. A 3x5 m alapú szondagödörben 4 járószintet sikerült elkülönítenie és egy tüzelőhely nyomait figyelte meg. Ezzel a telekkel párhuzamosan folyt a Marx u. 46-50. kutatása is. A két kutatóárokban -200 cm-ig a szokott rétegsor ismétlődött, a római leletek a sötét iszapos-agyagos rétegből kerültek elő. 1998-ban a Frankel utcában gázvezetékárkot ástak, ahol Figler A. helyszíni szemlét tartott. A Marx és Frankel utcák sarkánál 100-120 cm mélységben, egy sötétszürke iszapos rétegből kerültek elő objektum nélkül a római kisleletek. 2003-ban, 300 m hosszan, ám csak 80 cm szélességben került kutatásra a Frankel u. Marx K. u.-tól K-re fekvő szakasza. Az árokban jól megfigyelhető volt a már korábbi ásatásokról is ismert, -100-120 cm mélyen jelentkező 80-120 cm vastag sötét szürke agyagos összetételű római réteg. A rétegben két kavicsos felületű járószintet sikerült dokumentálni, a korábbi 407 cm hosszan volt megfigyelhető -150-170 cm között, a fiatalabb 310 cm hosszan volt követhető -127-137 cm mélységben. A leletmentés során 12 telepobjektum került feltárásra, a gödrök és árkok valamennyi foltja a korai járószint alatt jelentkezett. Az ásatás legjelentősebb objektuma az 5-6. objektumból összeálló épületmaradvány volt. A kőalapozású épületrészlet Ad Flexum vicusának első ismert lakóépítménye. A leletanyag zömében a II/III. század fordulójára datálható.

Ad Flexum sírok

1901 júniusában 4 nyújtott csontvázas római kori sír került elő a Téglaföldi dűlőn, ebből egy szarkofágban, egy téglasírban feküdt. A téglasír peremes tégláin a Legio X Gemina Pia Fidelis (LEG X GE P F) illetve a Figlina Sabiniana (FIG SAB) bélyegek voltak. A téglák I. Valentinianus (364-375) uralkodásának idejéhez köthetőek.

1955-56-ban a Marx K. u. 31. telken kútásás során korsómellékletes, IV. századra datált csontvázas sír került elő.

A Károlyligeti Lajta-ágtól D-re 50 m-re 1963-ban Pusztai Rezső. -120 cm mélységben több helyütt, anatómiai összefüggés nélküli váztöredékeket, és három emberi koponyát (2 felnőtt, 1 gyermek) talált.

Forrás: Visy Zsolt - Római limes Magyarországon
Aszt Ágnes

 






Min. felbontás: 1024 x 768 | Design: Civertan Bt.
MAGYAR LIMES SZÖVETSÉG | LIMES TÖRTÉNET
TÉRKÉP | LEXIKON | KÉPTÁR | TELEPÜLÉSEK:  [1]  [2]
PANNONIA BELSŐ TELEPÜLÉSEI | MÚZEUMOK | EGYESÜLETEK
PROGRAMOK | HÍREK, AKTUALÍTÁSOK | HÍREK, AKTUALÍTÁSOK | HÍREK, AKTUALÍTÁSOK | ÍRJON NEKÜNK!