[x]

A PANNONIAI LIMES TÖRTÉNETE

Az illyricumi legiók állandó táborai Augustus és Tiberius alatt a későbbi Pannonia tartomány délkeleti részén létesültek, Siscia, Emona, és Poetovio területén. Először a stratégiailag fontos Borostyánkő-út megszállására került sor: Tiberius alatt Savariába, Carnuntumba, majd Arrabonába települt katonai alakulat. Claudius alatt történt meg a Dunántúl katonai megszállása, elsősorban a Borostyánkő-út (Salla), a diagonális utak (Gorsium), és a Duna (Brigetio, Solva, Aquincum, Lussonium) mentén. A segédcsapatok és legiók a Flavius-kortól kezdve fokozatosan a Duna vonalára kerültek, Traianus alatt pedig befejeződött a Duna-menti határvonal, a ripa Pannonica kiépítése. Létrejött a táborokat összekötő, kiépített limes út is. A négy legió-tábor (Brigetio, Vindobona, Aquincum, Carnuntum) mellett mintegy harmincöt auxiliáris castellum védte a határt.

A 2. Század közepén megkezdődött a táborok korszerűsítése, kőbe való átépítése. A markomann háborúk miatt azonban ez csak a 2. század utolsó harmadára fejeződött be. A Severus-korban átépítették az erődöket, sok helyen felújították a limes út egy-egy szakaszát. A 3. század második felének zűrzavaros időszaka közepette a sorozatos barbár betörések tönkretették a ripa Pannonica erődítményrendszerét. A század végén Diocletianus átszervezte a hadsereget: a kisebb harcértékű limitanei erők látták el a határvédelmet, a fő haderő, a comitatenses pedig a provincia belsejében létesült erődökben állomásozott.

A Duna-menti erődök helyreállítására Constantinus koráig várni kellett. Ekkor történt meg az alföldi szarmata szállásterület római protektorátus alá vonása is, melynek határát a limes Sarmatiae mai maradványai, az ún. Csörsz-árok jelöli. A 4. század közepén átépítették a limes-erődöket, így már nem csak erődített táborként funkcionáltak, hanem a követelményeknek megfelelően hosszantartó ostromnak is képesek voltak ellenállni.

I. Valentinianus alatt zajlott az utolsó nagy építési hullám, melynek során számos új őrtorony épült. Theodosius halálát követően a határvédő katonaság fokozatosan felbomlott, létszáma lecsökkent, a határ védelmét a betelepülő barbár csoportok vették át.

Marcus Aurelius Antoninus

Az előkelő hispániai családból származó császár Kr. u. 121-ben született Rómában. Antoninus Pius császár feleségének unokaöccseként kitűnő udvari nevelést kapott. Már ifjúkorában elkötelezte magát a sztoikus filozófia mellett. A császár, mint fogadott gyermekét, bevonta őt is az államügyek intézésébe. Kr. u. 161-ben lett uralkodó. A hatalmat először fogadott testvérével, Lucius Verussal (161-169), majd fiával, Commodussal (177-től) osztotta meg. Sztoikus nézetei ellenére uralkodása nagy részét a birodalom védelmét szolgáló háborúkkal töltötte: Britanniai lázadás, parthus háborúk keleten, és markomann-szarmata háború északon. Vindobonában, a békekötések idején halt meg 180-ban. Rómában látható emlékoszlopa a háborúk eseményeit mutatja be. Fő műve, az Elmélkedések pedig sztoikus szemléletet tükröz.

Forrás: 19. Nemzetközi Limeskongresszus kiállítás-vezető






Min. felbontás: 1024 x 768 | Design: Civertan Bt.
MAGYAR LIMES SZÖVETSÉG | LIMES TÖRTÉNET
TÉRKÉP | LEXIKON | KÉPTÁR | TELEPÜLÉSEK:  [1]  [2]
PANNONIA BELSŐ TELEPÜLÉSEI | MÚZEUMOK | EGYESÜLETEK
PROGRAMOK | HÍREK, AKTUALÍTÁSOK | HÍREK, AKTUALÍTÁSOK | HÍREK, AKTUALÍTÁSOK | ÍRJON NEKÜNK!