[x]

FOLYAMI HAJÓZÁS

Az a tény, hogy a Száva kiválóan hajózható, az antik világ számára már nagyon korán ismert volt! A görögöknek már az archaikus korban viszonylag pontos ismereteik voltak a Száva völgyéről: szerepel a folyó az Argo-elbeszélésben. Az i. e. IV. század óta általánosan elterjedt bifurkáció elmélet szerint a Száva, amelyet a Duna egyik ágának tartottak, az Adriába ömlik. A Száva hajózhatóságáról Arrianosnál is olvashatunk. Az antik hajókkal nemcsak a Száva középső és alsó folyásán, hanem a Vaskapun keresztül és a kisebb mellékfolyókon is lehetett hajózni, így nem lehet meglepő, hogy Strabón, aki a dél-pannoniai közlekedésről sok konkrét adatot közöl, és így a Korkorason, a Száván, a Kulpán és a Dráván való hajózásról is ír, Nauportust, ezt a felső-Száva egyik mellékfolyója menti települést, művében mint átrakodási helyet említi. Erre egyébként már maga a helység neve is utal. Az ugyancsak a Száva mellett fekvő Neviodunumban megtalálták az ottani kikötő maradványait is.

Az élénk szávai hajóforgalomról tanúskodik a folyóistenek különös tisztelete. Emonában collegium naviculariorum működött. Természetesen a provincia hajóhadának, a classis Pannonicának a Száván is voltak állomásai. A két Száva menti város, Siscia és Sirmium között csak a hajózás révén jöhetett létre szoros kapcsolat. A Siscián kívül még csak Sirmiumból ismert SISC bélyeggel ellátott téglák minden bizonnyal a Száván jutottak el Sirmiumba. A szávai hajóközlekedés körülményeibe enged bepillantást egy észak-itáliai keresztény sírkövének a szövege, amelyben az illető megemlékezik arról, hogy szerencsésen túlélte a Savi irát.

A Duna mint vízi út csak az I. század közepe után vált jelentőssé, miután a folyópart katonai megszállásával biztonságossá vált a közlekedés, egyszersmind a nyugati provinciák ipara felfedezte az újonnan létesült parti települések nyújtotta kiváló piaclehetőségeket. A távolsági kereskedelem jórészt a Dunán bonyolódott, amit talán nem szükséges közelebbről indokolni. Kereskedelmi kikötők maradványai Carnuntumban és Vindobonában kerültek napvilágra. Intercisától nem messze, a Duna medrében egy, a III. század végén, IV. század elején elsüllyedt hajó roncsait találták meg.

A pannoniai flottáról a legkorábbi adatunk 50-ból van, amikor átsegítette Vanniust a Dunán. Valószínűleg már korábban is létezett, mivel feladatai közé tartozott a Száva és a Dráva vízi útjainak biztosítása is (itt Sisciában, Sirmiumban, Poetovióbans és Mursában számolhatunk kikötővel), és a Notitia Dignitatum egy adata esetleg Augustus-kori alapításra utal. Újjászervezésére a Flaviusok alatt, talán Vespasianus korában került sor. Pannonia kettéosztása után a főtáborhelye Taurunum volt (Inferior), ahonnan a bélyeges téglái és egy felirata ismertek. A tábor közelében, Progaron került elő a flotta téglavető műhelye a Száva partján. Ennek ellenére a pannoniai flotta egységes maradt, amit egy III. század eleji praefectusának felirata is megerősít. A Dunán még a legiotáborok mellett számolhatunk a flotta kikötőivel. A flottából való elbocsátást a pannoniai katonai diplomák a 140-es évek közepétől említik. További adataink a flottára csak a késő római időszakból vannak, és a legfontosabb forrásunk erre vonatkozóan a Notitia Dignitatum. Eszerint az eddig egységes pannoniai flottát több kisebb egységre osztották fel. A dunai flotta elnevezése classis Histrica lett, és a hatásköre Moesia Inferiorra és a Dacia Ripensisre is kiterjedt. Flottaállomások a következő helyekről ismertek: Mursa, Florentia (korábban: Lugio), Carnuntum és később Vindobona. A fentieken kívül valószínűleg még Cirpiben is kell egy dunai flottaállomással számolnunk, mivel itt CFH = classis Flavia Histrica bélyegű téglák kerültek elő. A Száva mentén négy flottaállomást ismerünk: Sirmium - classis I Flavia Augusta, Graium (azonosíthatatlan hely) - classis II Flavia Augusta, Servitium - classis I Pannonica, és ismeretlen hely, ahonnan Sisciába vezényelték át classis II Pannonica. Az utóbbi két flottát Dacia Ripensisből vezényelték át Pannoniába.

Forrás: Pannonia régészeti kézikönyve






Min. felbontás: 1024 x 768 | Design: Civertan Bt.
MAGYAR LIMES SZÖVETSÉG | LIMES TÖRTÉNET
TÉRKÉP | LEXIKON | KÉPTÁR | TELEPÜLÉSEK:  [1]  [2]
PANNONIA BELSŐ TELEPÜLÉSEI | MÚZEUMOK | EGYESÜLETEK
PROGRAMOK | HÍREK, AKTUALÍTÁSOK | HÍREK, AKTUALÍTÁSOK | HÍREK, AKTUALÍTÁSOK | ÍRJON NEKÜNK!