PANNONIA 

A későbbi Pannonia provincia meghódítását Siscia Kr. e. 35-ben történt elfoglalásával Octavianus kezdte meg. A kelta-illyr-pannon törzsek által lakott, ekkor még Illyricumhoz tartozó területet Kr. e. 9-ben Tiberius hódoltatta meg. Végleges pacifikálására a Kr. u. 6-8 között zajlott pannon-dalmata lázadást követő időkben került sor. A provinciális adminisztráció megszervezése 46-48. körül történt, amikor Illyricum kettéosztásával megszületett Pannonia és Dalmatia provincia. A tartományban 4 legio és nagyszámú auxiliáris haderő biztosította a provincia belső rendjét és a birodalom védelmét. A fejlődés súlypontja a Borostyánkő-útról fokozatosan a limes vonalára tevődött át, ahol a hadsereg jelentős felvevőpiacnak bizonyult, a Duna pedig kereskedelmi utat biztosított a tartományon belüli és kívüli áruforgalomhoz. 104-ben Traianus kettéosztotta Pannoniát: a keleti, szarmatákkal szembeni határszakaszon létesült az egy legios Inferior, Aquincum központtal, a nyugati részből lett Superior, Carnuntum központtal, és három legioval. A 2. század első felének békés fejlődését követően a 160-170-es években a markomann háborúk jelentékeny pusztításokat okoztak a tartományban, a települések nagy része teljesen elpusztult. Fellendülést a 3. század első fele, a Severus-kor hozott. A városokban ekkor lett általános a kőépítkezés, kialakult a provincia belső rendjére ügyelő beneficiarius-szolgálat, sok mérföld utat hoztak rendbe, építettek ki római módra. 216-ban Brigetio átcsatolásával Pannonia Inferior is két legiós tartománnyá vált. A 3. század második felének zűrzavarai közepette megnőtt Pannonia politikai súlya: több hadvezért az illyricumi legiok tettek császárrá, vagy éppen fosztottak meg trónjuktól. A császári beruházások: mocsarak lecsapolása, erdők kivágása által megnagyobbodott termőterület a tartomány gazdasági súlyát is megnövelte: Pannonia exportőrré vált. A 3. század végén Diocletianus császár közigazgatási reformja keretében tovább osztotta Pannoniát: Inferiorból Valeria és Secunda lett Sopianae és Sirmium központtal, Superiorból Siscia és Savaria központtal Prima és Savia. A Constantinus-dinasztia alatt, a 4. században a kereszténység fokozatosan teret nyert, elsősorban a provincia városaiban. A Valentinianus-kori utolsó prosperáló időszaknak a kvádok betörése és pusztításai, majd 378. után a hunok által elűzött gót-alán-roxolán tömegek erőszakos betelepedése vetett véget. Innentől kezdve a tartomány, akárcsak a birodalom egésze, hanyatlani kezdett. Az 5. század első felében Pannonia keleti fele hun kézre került, majd Attila halálát követően területének nagy része germán törzsek (szkírek, herulok, gótok) szállásterülete lett, csupán a Borostyánkő-út sávja, és Sirmium környéke maradt a római, illetve bizánci kézen, de a Nyugat-Római birodalom bukásával azok is germán területek lettek.

Forrás: 19. Nemzetközi Limeskongresszus, kiállítás-vezető