[x]

GORSIUM - Tác

Római emlékek

Szabadtéri Múzeum - Régészeti Park
Magyarország legnagyobb régészeti parkja az Ókori Gorsium maradványait mutatja be. A park az M7-es autópálya Szabadbattyán-Gorsium leágazástól 5 km-re fekszik.

A rómaiak Kr. U. 46-49 között szállták meg a Dunántúl keleti részét, ekkor katonai táborral védték a Sárvíz átkelőhelyét, ahol az Itáliából Aquicumba (Óbuda) és a balkán felől Brigetioba (Komárom-Ószőny) vezető utak keresztezték egymást. A tábor a a II. század elejéig állt fenn, amikor a Duna mellett kiépült, erődítésekkel és őrtornyokkal védett határ (limes) a belső erőd fantartását szükségtelenné tette. Kr. u. 106-ban Trianius császár kettéosztotta Pannónia provinciát Ettől az időtől a Gorsiumi felhagyott katonai tábor területe a tartomány vallási központja és tartománygyűlésének helyszíne lett. A szentkerületközpontjában felépült Augustus császár temploma, előtte a provincia főoltára, amelyen évente, a tartomány városai kiküldötteinek jelenlétében áldozatot mutattak be az uralkodó király üdvére.A közel 9 hektáron fekvő szentkerületnek egyelőre mintegy harmada látható: nagy, ünnepi csarnokok, különböz isteneknek szentelt templomok, szentélyek, az ünnepségekhez csatlakozó lakoma épülete, vendégház a küldöttek elhelyezésére, freskókkal gazdagon díszített reprezentatív helyiségek. Már a szentkerületen kívül épült fel az amphitheatum, ahol az ünnepségek végén gladiátor- és állatviadalokkal szórakoztatták a küldötteket.

A szentkerület 169-180 között egy szarmata támadásban súlyos károkat szenvedett, amelyek helyreállítása évtizedekig tartott . 202-ben amikor Septimius Severus császár Pannóniában járt, jelenlétében avatták fel a császár költségén újjáépített Augustus-templomot. A II. századi katasztrófánál súlyosabb volt az a támadás, amely 206-ban érte Gorsiumot. Ekkor az egész szentélykerület rombadőlt, és nem is épült többé újjá. Az 290-es években Diocletianus császár Herculia néven új várost alapított a romok fölött, amelynek központja az egykori szentkerület helyét foglalta el. A romok új épülethez és a városfal alapozásához használták fel. Az új várok valószínűleg az ekkor szervezett Valéria provincia székhelye lett, központjában helytartói palota, testőrségi laktanya, két ókeresztény bazilika, két közfürdő további középületek lakóházak emelkedtek.A fallal körülvett városközpont a népvándorlás kor idején is lakott maradt, a magyar honfoglalás idején az útkereszteződésben kis falu állott amelyet ettől az időtől Fövenynek neveztek.A település a török korig állt fent. A XVI. Század felében végleg megsemmisült, és a török kiűzése után is puszta maradt: ez tette






Min. felbontás: 1024 x 768 | Design: Civertan Bt.
MAGYAR LIMES SZÖVETSÉG | LIMES TÖRTÉNET
TÉRKÉP | LEXIKON | KÉPTÁR | TELEPÜLÉSEK:  [1]  [2]
PANNONIA BELSŐ TELEPÜLÉSEI | MÚZEUMOK | EGYESÜLETEK
PROGRAMOK | HÍREK, AKTUALÍTÁSOK | HÍREK, AKTUALÍTÁSOK | HÍREK, AKTUALÍTÁSOK | ÍRJON NEKÜNK!