|
SOPRONI MÚZEUM, SOPRON Forum Scarbantiae (Fórum Múzeum) A Flaviusok alatt kezdik itáliai minták alapján kiépíteni a város központját a főutak találkozásánál. A fórum nagy építkezései Traianus (98-117) és Hadrianus (117-138) uralkodása alatt is folytatódtak. Tipikus itáliai fórumot építettek, amelynek alaprajza viszont inkább görög agora négyszögletes formáját idézi. Területe 45 x 46 m. D-i oldalán oszlopcsarnok emelkedett, a porticus mögött állt a curia, a városháza. A tér déli szélén három lovas-szobor is előkerült. Nyugati részén egy oszlopcsarnokos pódiumépület, a basilika (a törvénykezés háza) kapott helyet. Északnyugati sarkánál capitoliumi templom maradványait, a monumentális, fehérmárvány istenszobrokkal. A 4. század elején, Scarbantiában is felépítettek egy úti erődöt –a város egy részét városfallal körülvéve. Az É-i kapuk tornyai a Borostyánkő út részletével a Várostorony melletti védőépület alatt láthatók. A fórum háztömbjének észak-keleti sarka a római úttal és a városfalakkal a Scarbantia Régészeti Park területén, a Városháza mögött tekinthető meg. Cím: Sopron, Új u.1. épület alagsorában „Évezredek a borostyánkő út mentén” A kiállításon egymás mellett szerepelnek az utóbbi két évtizedben megtalált kiemelkedő leletek, gyűjteményünk európai hírű, régi szerzeményéivel. A kiállítás III. és IV. termében Sopron római kori városelődjét mutatjuk be. Oppidum Scarbantia Julia, első említését Tiberius császár korából(14-37) ismerjük. A korábbi fa- és vályogépületek helyén az 1. sz. 2. felében már Scarbantiaban is kőházakat kezdtek emelni. Városi rangját (Municipum Flavium Scarbantia) az 1. század utolsó harmadában nyerte. Bemutatjuk a Magyarország területéről ismert egyetlen tipikus római fórum ásatási dokumentumait, valamint a municipium 2. századi amphitheatrumának és a fürdőjének feltárási eredményeit is. A déli scarbantiai temető egyik kiásott reszletének rekonstrukciója a különböző temetkezési típusokat ismerteti meg a látogatóval. Külön tárlókban láthatók a művészien faragott borostyánkő ékszerek, üvegek, bronztárgyak és kerámiák, köztük a remekművű terra sigillata edények. A Diocletianus korában (284-305) épített scarbantiai erődben 568-ig, a langobardok Itáliába költözéséig laktak emberek. Római kori kőtár A Fabricius ház pincéjében található kőtárban Sopron római kori elődjéből, Scarbantiaból és annak környékéről előkerült kőemlékek láthatók. Leghíresebb a capitoliumi trias, Juppiter, Juno és Minerva hatalmas szobrai, amelyek nagyságukat és minöségüket tekintve Pannoniában egyedülállóak. A feliratos emlékek egy része sírkő, néhány kiemelkedően szép kivitelű darabbal, ahol a feliratok dokumentum értéke mellett a kőplasztika művészi értékét képvisel. A másik nagyobb egységet az oltárkövek alkotják, amiket a Római Birodalom különböző isteneinek tiszteletére készítették, egykor szentélyekben, vagy a szabadban, szent helyeken álltak. Cím: 9400 Sopron Fő tér 6. Mithras-szentély A 3. sz. elejéről származó Mithras-szentélyt carnuntumi katonák hozták létre vallásuk, a perzsa Napisten kultuszának gyakorlása céljából. A misztériumvallás titkos volt, részleteit csak a beavatottak ismerhették. A barlangszerű szentélyben folytak a Mithras életének eseményeit felidéző, az emberi élet és a világegyetem törvényeit feltáró szertartások. A kultuszhelyet ifj. Storno Ferenc fedezte fel 1866-ban. Első feltárását édesapja végezte el, az ő munkája a belső teret lefedő kőboltozat. Hitelesítő ásatása és helyreállítása 1990-91-ben ment végbe. A sziklába faragott, és festett kultuszkép eredeti, a többi feliratos kőemlék másolat, eredetijük Sopronban a római kőtárban látható. Cím: 9421 - Fertorákos (Győr-Moson-Sopron megye) |
|
Min. felbontás: 1024 x 768 | Design: Civertan Bt. |