[x]

BÖLCSKE

Római emlékek

Bölcskén is kerültek elő római leletek. Már a XIX. Században is bontottak ki római sírokat, sajnos nem régészeti módszerekkel. Legutóbb B. Vágó Eszter tárt föl későrómai temetkezési helyeket. A Nemzeti Múzeum egyik szép domborművének, amelyik egy tányéron disznófejet tartó kelta asszonyt ábrázol, ugyancsak ez a lelőhelye. Egy sírfelirat korábban a bölcskei református templom oldalába volt befalazva.

Mindezek ellenére sem valószínű, hogy a falu területén római erőd állott volna. Azt azonban, hogy a terület nem volt katonailag érdektelen a rómaiak számára, mutatja ama tény is, hogy a falu északi szélén egy hídfőállást építettek, ami ma a Dunában fekszik. Könnyűbúvárok segítettek felkutatni, és ők hoztak a felszínre egy OFARNMAXENTIARP bélyegű későrómai téglát a romjaiból. 1986-ban számos római faragott kő került itt elő, melyek a hídfőállás alapjában voltak beépítve. Ez eredetileg a Duna keleti partján állhatott, mivel a folyamágy még a múlt század elején is a mainál nyugatabbra húzódott.

Forrás: Visy Zsolt - A római limes Magyarországon

A 4. századtól a keleti lovasnépek rohamai ellen a védekezés új formáit kellett alkalmazni az átszervezett Pannóniában. Az eddigi dunai ártér szélén húzódó, jobbára csak fa őrtornyokkal megerősített limes helyett a védekezés fő hangsúlya a Duna partjára épített erődökre tevődött át. A legutóbbi időkben a bölcskei Duna-szakasz medrében találták meg egy igen jelentős méretű, mintegy 76x54m-es erőd maradványait. Az erőd falaiba nagy mennyiségű gellérthegyi mészkövet, illetve a nagytétényi légiós tábor környékéről származó, a kereszténység elterjedésével pogánnyá átminősülő oltárkövet építettek be. Ezt az anyagot mutatja be a nagyszerű bölcskei kőtár, de sok kő jutott innen a Wosinsky Mór Megyei Múzeumba illetve az előtte lévő parkba is.

Forrás: www.csatolna.hu

Bölcske község határában a Duna vizében 1994-ig végzett víz alatti régészeti feltárások eredményeként előkerült faragott márványemlékek közül kapott helyet néhány darab itt, a szekszárdi Wosinsky Mór múzeum épülete előtt.

A feltárás eredményeként előkerült feliratos, domborműves márványkövek egy római kori építmény darabjai. A leletek jelentősebb része a bölcskei katolikus templom melletti kőtárban tekinthető meg.

A feltárás előzménye egy hajóbalesetet követő akadály-elhárítási kísérlet volt. Ekkor derült ki, hogy a Duna medrében egy tekintélyes méretű építmény maradványai rejtőznek. A kutatások néhány éve alatt kirajzolódott egy 76 m hosszú, 56 m széles parti erőd, melynek a négy sarkán kis tornyok, a parti oldal közepén egy nagyobb torony, a víz felőli oldalán pedig egy széles bejárati nyílás volt.

Érdekes, hogy a falakba olyan köveket is beépítettek annak idején, amelyek máshonnan, régebbi építményekből kerültek ki.

Különös értéket rejtenek a Gellért-hegyről, a kelta Eraviscus törzs szentélyéből idekerült oltárkövek.

Forrás: www.szeki.hu

A Duna 1151,4 folyamkilométerénél található "bölcskei-szikláról" 1986 októberben alacsony vízállásnál megállapítják, hogy nem természetes képzödmények, hanem emberkéz alkotásai és megkezdödik a térség búvármódszerekkel történö feltárása.

A helyszín átvizsgálásakor 18 kisebb-nagyobb feliratos, vagy domborműves kőfaragványt találtak. A helyszínen lévő Gaál Attila, Szabó Géza és Kőhegyi Mihály régészek megállapították, hogy az előkerült leletek római korból származnak. A lelet gazdagsága nagy reményekkel kecsegtetett és ezzel kezdetét vette hazánkban az első, tervszerű, hivatásos kutatók irányításával végzett víz alatti régészeti feltárás. A búvárrégészeti munka évtizedeken keresztül folyt, melyben számos búvárklub - a kezdeti években kiemelésre érdemes a Dunaferr Búvárklub tevékenysége, a későbbiekben a POSEIDON SE, Manta BK búvárainak merülései, majd a BHG Búvárklub, illetve Gajó Gusztáv víz alatti filmfelvételei - hosszabb-rövidebb időre bekapcsolódott.
A feltárás eredményeként kibontakozott egy 80 x 60 méteres romterület, melyen belül egy 76 méter hosszú, 58 méter széles kikötő erőd (1990-es évek közepéből származó adat), mely a római korban közvetlenül a parton állt, de az évszázadok során a Duna medre megváltozott, és így - sajnos - az impozáns méretű, régészeti szempontból igen jelentős építmény együttes a víz alá került. A búvármunkák során kiemelt téglák bélyegeinek tanúsága szerint az erődöt Kr. u. a 4. század első felében építették a rómaiak.
Az adott térség további régészeti feltárásai alapján a kutatók a környékben több más korabeli építmény maradványaira (pl. a túl parton un. ellenerőd, dél felé 1,5 km távolságban őrtorony maradvány, közvetlenül Bölcske határában római katonai tábor) is rábukkantak. A kutatások alapján a régészek arra következtetnek, hogy több, korábbi a romai kori településekről szóló elgondolás, elmélet (római limes vonal elhelyezkedése, egyes részei, stb.) újragondolása szükséges, ami a búvárrégészeti munka jelentőségét még inkább felértékeli.

Forrás: www.magyarbuvar.hu

Mai település

A mintegy 3000 lakosú Bölcske község Magyarország geometriai középpontjának közelében, a Mezőföld délkeleti részén, a Duna jobb partján helyezkedik el. A település közigazgatási területe 5994 hektár, melyet északon Dunaföldvár, keleten a Duna folyó, délen Madocsa, délnyugaton Paks, északnyugaton Németér határol.

A kedvező földrajzi adottságokat, amelyeket elsősorban a Duna és az alföldi tájból kiemelkedő dombvonal jellemez, már korán felismerte az ember. Az i.e. 1900 körül kialakuló korai bronzkori, un, nagyrévi kultúra egyik központi területe itt, a Duna mellékén húzódott. Jelentős telepei közé tartozott Baracs és Gerjen mellett Bölcske is. A külföldi és hazai régészeti irodalom sokat emlegetett lelőhelye Bölcske. A táji adottságokon túl Bölcske jelentőségét emelte a római kortól kimutatható úthálózat. A községet a mai napig átszeli a római limesvonalba illeszkedő út, mely összekötötte a part menti erődöket, tehát a Bölcskénél ma már a Duna medrében lévő, búvárrégészetileg kutatott objektumot is, továbbá a falu nyugati határában, a mai 6-os számú főút nyomvonalán húzódó, egykor Aquincumot Mursával összekötő római hadi, illetve kereskedelmi út is.

A népvándorlás korából az avar korszak első és második feléből származó régészeti lelőhelyek országos jelentőségűek. A leletek arra utalnak (Árpád-kori kultúrrétegbe mélyített, ovális alakú gödörben talált kályhaszemek), hogy a település már a honfoglalástól kezdve lakott volt.

Dr. Havassy Péter professzor történeti kutatása közben rábukkant egy oklevélre, mely 1291. október 7.-én III. András király kiadásában itt Bölcskén kelt. Mai tudásunk szerint a község neve személynévből keletkezett magyar névadással - a Bőcs becéző származékaként -, s az alapjául szolgáló személynév a "bölcs" köznévből ered.

III. András szálláshelyéül választotta Bölcskét, mert király és kísérete elsősorban itt látta biztosítva élelmezési gondjai megoldását.

A mai Bölcske területén számos elpusztult középkori faluhely található, melyek közül több oklevelesen is bizonyítható.

II. Lajos magyar király a községtől nyugatra húzódó római úton haladt Mohácsra, melyen a győztes Szulejmán szultán 1526. szeptember 5.-12. között már felfelé, Budára nyomult.

1545-től a török állandósította jelenlétét a vidéken. Bölcskét a budai vilajetbe és szandzsákba, ezen belül a ráckevei nahijébe sorolták, a visszaszerző háborúkig ebben a török közigazgatási egységben maradt. Ferdinánd császár 1561. július 9.-én kelt oklevele szerint Bölcske mezőváros. A település ekkor jelentős gazdasági erőt képviselt, s a révjövedelmeket nem számolva Földvárt is megelőzte. Figyelemre méltó a szőlőművelés a XVI. Század második felében.

1688. szeptember 15-16.-án Bölcske és Madocsa között táboroztak a törököt kiűző seregek. Romokban hevert a település. Egy későbbi "ministeri" jelentés mégis arról tanúskodott, hogy a mezőváros él, sőt magisztrátusa is működik.

A település első pecsétje 1689-ből való. Az Agnus Deit, az Isten bárányát kereszttel ábrázoló pecsétje tipikusan barokkosnak mondható

Bölcse birtoklás történetében kiemelkedik a Hanzedly család, amelynek birtokai, a kastély, a hozzátartozó kriptával, még ma is fellelhetők. Bölcske a XIX. század közepéig, végéig létszámát, gazdasági erejét figyelembe véve a megye első 7-10 települése között foglalt helyet. Visszaeséséhez és mezővárosi rangjának elvesztéséhez nagymértékben hozzájárult a birtokviszonyok rendezetlensége, szétesése.

Bölcske igen gazdag múltbéli örökséggel rendelkezik, melyet a jelenhez méltó módon ápol, egy biztató jövő reményében. Bölcske történetéről, családjairól, hagyományairól értékes tanulmányok jelentek meg 1994-ben . (Havassy Péter: Bölcse története és családjai, Szabó Géza: Múlt és jelen Bölcskén) A Dunából víz alatti búvárkodással előkerült római kori erőd építéséhez, másodlagosan felhasznált oltárkövek (a kelta ereviscus törzs központi szentélyéből származnak) méltó helye a település által épített Soproni Sándor nevét viselő Kőtár. Található a településen igen értékes régészeti magángyűjtemény is.


Látnivalók

Helytörténeti és régészeti magángyűjtemény
Szinte valamennyi történelmi korszakból maradtak ránk régészeti lelőhelyek, melynek előkerült leletanyagát egy helyi magángyűjteményben is megtekintheti az érdeklődő

Római kori Kőtár
Az i.e. 1900 körül kialakuló bronzkor egyik központi területe, a külföldi és hazai régészeti irodalom sokat emlegetett lelőhelye Bölcske, amely a római kori úthálózat egyik állomása volt, dunai átkelőhellyel. Ezt bizonyítja az I. magyarországi víz alatti régészeti feltárás eredményeképpen előkerült oltárkövek sokasága, amelyeknek a néhány éve épített
Kőtárunk ad otthont. A víz alatti régészeti feltárásban részt vett "Cousto" kapitány és legénysége is.

Vendéglátás, információk

Pincefalu
Bölcske a Tolna borvidék tolnai körzetének tagja. A turizmus elsősorban a 380 présházból álló pincefalura épül, ahol a borút állomás helyek és hagyományos pincék várják a vendégeket. Bölcske a programjait rendszeresen a pincefalura építi az itteni sajátos bölcskei pincepörkölttel, a kellemes ízű bölcskei borok kóstolásával egybekötve. Az évenkénti borversenyek komoly fejlődést hoztak a szőlő és bortermelésben. Ennek köszönhetően a bölcskei borok egyre inkább megállják a helyüket a megyei és országos versenyeken.

Polgármesteri Hivatal
7025 Bölcske Kossuth L. u. 5. elérhető
Tel: 75/535-012, 335-151, 335-200
E-mail: polghiv@bolcske.axelero.net
Web: www.bolcske.hu






Min. felbontás: 1024 x 768 | Design: Civertan Bt.
MAGYAR LIMES SZÖVETSÉG | LIMES TÖRTÉNET
TÉRKÉP | LEXIKON | KÉPTÁR | TELEPÜLÉSEK:  [1]  [2]
PANNONIA BELSŐ TELEPÜLÉSEI | MÚZEUMOK | EGYESÜLETEK
PROGRAMOK | HÍREK, AKTUALÍTÁSOK | HÍREK, AKTUALÍTÁSOK | HÍREK, AKTUALÍTÁSOK | ÍRJON NEKÜNK!