[x]

VETUS SALINA - Adony

Római emlékek

Az erőd nagy részét elmosta a Duna, csak egy háromszög alakú terület maradt meg belőle. Amikor 1949-ben újjáépítették a 6. sz. utat, Barkóczi Lászlónak kiterjedt feltárásokra nyílt módja. Megállapította, hogy több palánk periódus előzte meg a kőerőd építését. Az erőd körvonalai még ma is jól látszanak az úgynevezett vörös kereszt körül, mely az országút keleti szélén áll. A palánktábor első három periódusát az I. és II. század közepe közötti időszakra lehetett keltezni. A legkorábbi erőd 25 m-es távolságban emelt, 3,4 m belső átmérőjű kiugró tornyokkal rendelkezett. A következő erőd falát kettős faoszlopokkal emelték, úgy, hogy hátulról ferdén beállított oszlopok támasztották meg őket. Ennek az erődnek négyszögletes, a következőnek kerek tornyai voltak. A kőerőd csak Antonius Pius korában épült, és bizonyos megújításokkal a III. század második feléig állt. Az ásatások szerint Vetus Salinában egy további palánkerődítmény is volt, mégpedig ettől a helytől valamivel délebbre.

Az V. század elejéig számolhatunk Vetus Salinában római helyőrséggel. Az erődhöz tartozó vicus és a temetők alig ismertek, Mindkettőt elsősorban a nyugati és a déli oldalon kell keresnünk. 1975-ben egyedülálló leletre bukkantak az erődtől alig 30 m-re nyugatra: egy Dolichenus-szentélyre. A Bánki Zsuzsa által föltárt és földolgozott nagyszerű isten és állatszobrok a székesfehérvári István Király Múzeumba kerültek. Iuppiter Dolichenus keletről elterjedt kultuszát elsősorban a katonaság gyakorolta és terjesztette el a III. század első évtizedeiben.

Forrás: Visy Zsolt - A római limes Magyarországon

Mai település

A megye keleti peremén, közvetlen a Duna mellett elhelyezkedő községünk -már csak földrajzi helyzeténél fogva is -, mindig jelentős színtere volt a különböző népek és kultúrák békés vagy éppen harcos találkozásának, együttélésének. Adony a bronz - kortól lakott település, majd a római korban Vetus Salina néven a limes katonai erőssége; amit aztán már a kora középkorban királyi birtokként Odon néven; oppidumként(mezőváros) említenek az oklevelek. A király innen küldi utolsó kétségbeesett segélykiáltását az ország nemességének,… Mohácsra menet.

A török hódoltság majd másfél százados ideje alatt - az akkor Jancourteran néven török erődként szolgáló település - magyar őslakossága részben elmenekült, részben elpusztult. A török kiűzése után az őslakosság meginduló "visszaszivárgásával" párhuzamosan a szervezett és spontán betelepülésnek köszönhetően új "honfoglalóként" jelentős számú német és szlovák népesség jelent meg; az őslakos magyar - és a már majdnem az; az évtizedek óta itt élő szerb(rác) -, lakosság mellett. Közülük létszámában, de közösségi- kulturális homogenitásában is a németség vált domináns erővé. Ezt jelzi az is, hogy a letelepülésüket követő évtizedben(1723-ban) már templomot emelnek hitüknek, s a XVIII- XIX. századi iratokban Adony német nyelvű mezővárosként említtetik. Ők hozzák be magukkal a máig élő Orbán- kultuszt; a szőlő-és bor védőszentjének ünnepét, a gazdálkodási és a mindennapi lét kultúrájának számos elemét, és zenében- táncban mind a mai napig élő kulturális hagyományt teremtenek és örökítenek tovább. A felgyorsuló polgári fejlődést aztán a XIX. században jól reprezentálja - a ma civilként aposztrofált - közösségi szerveződések nagy száma, a helyi sajtókialakulása, mely a járási székhely Adony népünnepélyeiről, műkedvelő és jótékonysági színielőadásairól, kiállításairól; a polgári létforma számos megnyilvánulásáról számol be.  

A helyi gazdasági kultúra speciális elemeiként jelennek meg a századok során a szőlőműveléssel, a borászattal, a halászattal és vízi molnárkodással, és a számos más "iparral" kapcsolatos szokások, hagyományok.  Több helyi legenda, mese és dal őrzi és örökíti tovább ma is egykori eleink gondolkodás- és érzelemvilágát, élet- és világszemléletét. Községünk is - elszenvedve a történelem viharait- áldoz a nemzeti szabadság oltárán(1848-49.); s mindkét világháború áldozatai között ott vannak az adonyiak; függetlenül nemzetiségi identitásuktól. 

S amennyire örömteli az, hogy a származás, nemzetiség soha nem mérgezte a közösség életét, nem volt releváns tényező az együttélésében; annyira fájdalmas is ez a spontán és folyamatos asszimiláció; hisz értékek tűnnek el általa. Már a XIX. utolsó harmadában megszűnik a német nyelvű misézés, s jórészt ennek következményeként lassan "kikopik" a mindennapi életből, a kapcsolattartásból a német nyelv használata.

A XX. század első felében Adony még komoly centrális helyet elfoglalva a régióban -járási székhelyként- töretlenül fejlődik; polgárosul. S bár városi címét már az előző század végén elveszíti, igazán komoly megtorpanást központi szerepének fokozatos elvesztése okoz; az új, szocialista város Dunaújváros (Sztálinváros) felépítése következtében. Rövid "ájultság" után azonban a község fejlődése új lendületet vesz: kiépül az elmúlt évtizedek alatt a városias infrastruktúra. A '70-es évek közepétől lassan újraszerveződik - először elsődlegesen az amatőr művészeti mozgalom keretében- a helyi társadalom. Ekkor alakul meg - az 1927 óta működő Fúvószenekar mellett- a "Gyöngyvirág"Női Kar, a Néptánccsoport, a Népdalkör. Majd az utóbbi évtized gyümölcseként számos egyesület, alapítvány, klub, kör és társaság; formális vagy informális társadalmi szerveződés teszi teljesebbé az adonyi civil társadalmat. Az újrainduló helyi sajtó a Duna- Adony című helyi közéleti híradóban ölt testet. Számos kulturális és helytörténeti kiadvány megjelenése, kiállítások és előadások mellett fokozatosan nyert polgárjogot az Orbán- fesztivál rendezvénysorozata; illetve más, a hagyományőrzés vagy a hagyományteremtés szándékával elinduló egyéb kezdeményezés. A demokratikus önkormányzati választások óta a helyi képviselőtestület sikerrel munkálkodik Adony fejlesztésén, értékeinek megőrzésén, gyarapításán. A község 1995-ben hivatalos kapcsolatot vett fel a németországi, Hessen tartománybeli Oberweser- Oedelsheim községgel. 1998-ban megalakult az Adonyi Német Kisebbségi Önkormányzat.

A II. évezred végének Adonya egy dinamikusan fejlődő, értékeit becsülő és gazdagító; azon közös erőfeszítéssel munkálkodó közösséget jelent; melyhez tartozónak büszkén vallja és vallhatja magát minden adonyi. Az idelátogatók gyönyörködhetnek a Kastély- park, a Szőlőhegy, a halastavak és a Duna, illetve a Nagysziget természeti szépségeiben; az Orbán-kápolnában, a barokk templomban, az emlékpark köztéri szobraiban. Jóféle adonyi bort kóstolhatnak a számos pince egyikében, eredménnyel horgászhatnak, pihenhetnek,szórakozhatnak az infrastruktúrájában már-már városi; nyugalmában, személyességében mégis csak falusi környezetet biztosító községünkben.

Suszter László
Forrás:
www.adony.hu

Látnivalók

Adony - ősi múltja ellenére- hivatalosan nyilvántartott, bejegyzett műemlékekben nem bővelkedik.

A hivatalos megyei műemléki jegyzékben műemlék jellegű besorolással szerepel a Római Katolikus Templom és az annak kertjében található Xavéri Szent Ferenc szobor. Természetesen ennél azért több igen értékes és nagy történelmi múltra visszatekintő épület -és főleg- köztéri szobor található a településen. Az egyéb igen gazdag bronz-és római kori leletanyagot a megyei- és országos múzeumok őrzik.

Római Katolikus Templom | 1722-23-ban a betelepülő németek építették barokk stílusban  a török alatt elpusztult templom helyett, részben annak kövei felhasználásával.

Orbán - kápolna | A Szőlőhegyen -ahová a majd 200 éves hagyomány szerint körmenettel mennek ki a gazdák Orbán napján, áldozni a szőlő-és bor védőszentjének- épült 1811-ben.

Temető - kápolna | Koller János apát-plébános emeltette saját sírhelyéül 1884-ben

Xavéri Szent Ferenc Fogadalmi szobor, mely a nagy pestisjárvány után készült 1742-ben.

Nepomuki Szent János szobor | A vízen járók, vízimolnárok védőszentje tiszteletére készült 1778-ban.

Szent Orbán szobor | A szőlő-és bor védőszentjének tiszteletére állítatta az "Adonyért Alapítvány" 1995-ben

Szentháromság szobor | Magánszemély állítatta szülei emléke előtt tisztelegve 1994-ben.

Országzászló
Eredeti formájában az 1920-as évek végén avatták fel; elején kettős kereszttel tetején koronával, később turullal majd a történelem "áldozatául esve" szovjet hősi emlékmű lett belőle; 1992-ben az "Adonyért" Alapítvány megkezdte helyreállítását; s a Millennium évében végre sikerül a teljes rekonstrukció állami pályázati támogatással.

Vendéglátás, információk

Adony Város Polgármesteri Hivatala
H-2457 Adony, Bajcsy-Zs. u. 5.
Tel: +36 25 504 550

 






Min. felbontás: 1024 x 768 | Design: Civertan Bt.
MAGYAR LIMES SZÖVETSÉG | LIMES TÖRTÉNET
TÉRKÉP | LEXIKON | KÉPTÁR | TELEPÜLÉSEK:  [1]  [2]
PANNONIA BELSŐ TELEPÜLÉSEI | MÚZEUMOK | EGYESÜLETEK
PROGRAMOK | HÍREK, AKTUALÍTÁSOK | HÍREK, AKTUALÍTÁSOK | HÍREK, AKTUALÍTÁSOK | ÍRJON NEKÜNK!