MATRICA - Százhalombatta

Római emlékek

Római erőd
Dunafüredtől kissé délre fekszik Matrica (mátrika) castelluma. A legfontosabb topográfiai és kronológiai kérdésekre Dormuth Á. És Mócsy András ásatási eredményei válaszoltak, melyeken azonban némileg módosítottak a Dormuth-féle ásatás dokumentációjának Kovács Péter általi revíziója, valamint az 1993-ban megkezdett ásatások. A Nováki Gy. újabb felmérése szerint 152x155 m kiterjedésű kőerődöt Mócsy megfigyelése szerint egy palánkperiódus előzte meg, mely Gabler Dénes elemzése szerint Traianus vagy kora Hadrianus kori. Az ásatások eredményeként ismertté vált az északnyugati és a délkeleti saroktornyok, a porta praetoria, principales sinistra és dextra valamint a principia épülete. Az egész erőd épen maradt, mert a Duna nem tudta erodálni a hozzá legközelebb eső praetentura frontot. A kőtábort a markomann háborúk után építette a cohors milliaria Maurorum a Commodus alatt elterjedt egyharmadukkal kiugró kaputornyokkal és beugró saroktornyokkal. Ezt a dátumot erősítette meg egy a principia falának vakolatában talált Marcus denarius is. A félköríves külső saroktorony valószínűleg Caracalla kori. Mivel Mócsy András határozottan állítja, hogy a kőerőd árkát még a római korban betöltötték és ledöngölték, nagy biztonsággal arra lehet következtetni, hogy a késő római korban messze kiugró oldal és saroktornyokkal látták el az erődöt, amelynek során, mint másutt is, az erődtől távolabb húztak újabb árkot. Az újabb feltárások során előkerült az északnyugati legyező alakú saroktorony, valamint az újabb, az erőd falától még távolabb húzódó árok.

Az 1809-ben emelt földsáncok és bástyák építése során igen nagy kár keletkezett a római maradványokban. Az erődhöz tartozó település, a vicus az erőd körül terült el.

Forrás: Visy Zsolt - A ripa Pannonica Magyarországon
Kovács Péter: The Roman army in Pannonia