[x]

MURSA - Eszék (Hr)

Római emlékek

Mursa az I. században a ripa pannonica fontos katonai települése volt. A Dráva folyó (Dravus flumen) déli partján fekvő település a római foglalás előtti időkben a pannoniai Andizetes törzs lakóhelyeként ismert. A mai Eszék területén fekvő római katonai tábort Traianus uralkodása alatt a dák háborúk hatására építették. A helység katonai szerepének csökkenése miatt az Alsóvárosra kiterjedő római település Hadrianus császár idejében valószínűleg 133-ban colonia rangra emelkedett, melynek neve Colonia Aelia Mursa lett. A labilis belpolitikai helyzet következtében a IV. században azonban ismét helyőrséget alapítottak itt, a legio IV Herculia egy különítménye és a classis Histrica is rendelkezett támaszponttal Mursában.

Számos följegyzés született a város régi romjairól. Brodarics István, Wolfgang Lazius és mások helyenként még felmenő falakat is láttak. A Dráva-hídról és az észak felöl hozzá vezető töltésről több rajz és kartográfiai felmérés is készült.

Az építkezések második fázisa a Severusok (i.sz. 193-235) alatt történt. Hosszú ideig beneficiárius (helytartó megbízottja) székhely is volt. A település fejlődésének harmadik periódusa Diocletianus uralkodása és a Nyugati Gótok (i.sz. 284-378) inváziója közötti időre tehető. A hunok 441-es megjelenésével a római befolyás Pannoniában fokozatosan megszűnt.

Mursa előnyös földrajzi helyzetének következtében fontos kereskedelmi és ipari központ volt a Római Birodalomban. A város az Aquincum felé tartó, valamint a Dráva mentén haladó két fontos katonai és kereskedelmi út kereszteződése közelében fekszik (Poetovio - Mursa - Sirmium; Emona - Siscia - Sirmium; Cannabiaca - Aquiuncum - Taurunum). Ezen kívül a rómaiak hamar felismerték elsősorban a Dráva hajózhatóságában rejlő előnyöket is. A Dráva felett épített híd miatt fontos folyami átkelőhely szerepét is betöltötte. Wosinsky Mór alacsony vízállásnál hídpilléreket tudott megfigyelni. A híd hat kőpillérének romjai egészen 1938-ig megmaradtak, mikor is a hajózás akadályozása miatt azokat elbontották. Az itteni átkelőhely a középkorban és a törökkorban is mindvégig megőrizte jelentőségét. Zrínyi Miklós 1664-ben az eszéki híd felégetésével akadályozta meg a törökök hadmozdulatait.

Mursa katonai szerepét a II. század elejétől véglegesen átvette Teutoburgium (Dálya, Dalj), mely a Dráva torkolatától délre fekszik. Mursa szerepét elsősorban az ipar és kereskedelem határozta meg a továbbiakban.

Az első század folyamán sokféle árut importáltak elsősorban Itáliából, főként a hadsereg számára. A limes kialakulása után tömegesen érkeztek áruk Galliából, Germániából, Alsó Ázsiából, Szíriából és Daciából is. A katonai és privát téglagyártókhoz hasonlóan jó minőségű árúkat állítottak elő a fazekas, kő, fém és textil műhelyek is, melyek a helyi igényeken túl exportra is képesek voltak termékeket készíteni.

A vallási sokszínűséget mutatja az előkerült számtalan oltár és kőből, bronzból, csontból és agyagból készült szobrocska, valamint a mécseseken és edényeken lévő istenábrázolások nagy száma. A Mursánál talált oltárok nagy részét Jupiternek állították. Előkerültek még Silvanusnak és a folyó isteneinek tiszteletére állított oltárok is. Bizonyítékok kerültek elő még a zsidó és keresztény vallási közösségek jelenlétére is. A régi rajzok és a régészeti ásatások is felvetik, hogy a római Mursa a fejlődés több fázisán is keresztülment. A változások nyomon követhetők a városfalak által körbevett terület változásával.

259-ben Gallienus császár Mursa-nál legyőzte Ingenuust, az Illirycumi haderők által támogatott ellencsászárt. Majd száz évvel később, 352 szeptember 28-án szintén Mursánál II Constantinus legyőzte Magnentius seregeit. 350 március elsején kiáltották ki császárrá Mursában a nyugaton uralomra került Magnentius ellenében Vetraniust.

Az előkerült feliratok és téglabélyegek alapján a következő csapatok állomásoztak Mursaban: legio I adiutrix, legio II adiutrix, legio IV Herculia, legio V Macedonia, legio VII Claudia pia fidelis, legio X gemina, legio XIII gemina, legio XIV gemina, cohors II Alpinorum equitata, cohors II Asturum, ala II Hispanorum Aravacorum, classis Histrica.

Forrás: Slavica Filipovic - Mirjana Sanader:
The Roman army in Pannonia Pannonia régészeti kézikönyve
Visy Zsolt: A Római limes Magyarországon






Min. felbontás: 1024 x 768 | Design: Civertan Bt.
MAGYAR LIMES SZÖVETSÉG | LIMES TÖRTÉNET
TÉRKÉP | LEXIKON | KÉPTÁR | TELEPÜLÉSEK:  [1]  [2]
PANNONIA BELSŐ TELEPÜLÉSEI | MÚZEUMOK | EGYESÜLETEK
PROGRAMOK | HÍREK, AKTUALÍTÁSOK | HÍREK, AKTUALÍTÁSOK | HÍREK, AKTUALÍTÁSOK | ÍRJON NEKÜNK!