|
ALISCA - Szekszárd-Őcsény Római emlékek Alisca táborának pontos azonosítása egészen az utóbbi időkig bizonytalan volt. Korábban a kutatók az erődöt Szekszárd területén, a Kálvária-hegy oldalában valószínűsítették. Ez a későbbiekben nem állta meg a helyét. Az Őcsénytől kissé északra, a volt Szigethpuszta területén, a Báta-patak déli partján fekvő római erődítményről Wosinszky Mór számolt be először. Az ide vezető római út Szekszárd északi részén lévő temetőnél ágazik ki a limesútból. Az akkor még mocsaras területre vezető út alá töltést építettek, ami még ma is megfigyelhető és a köznyelv Ördögvettetésnek nevezi. Régészeti kutatás mindmáig nem volt az erőd területén vagy környékén, egyedül újabb terepbejárási adatok, valamint légifelvételek értékelése hozott újat. Az erőd nagysága az aránylag jól kirajzolódó körvonalak ellenére sem határozható meg pontosan, mivel mind keleten, mind pedig délen nem tekinthetők biztosnak a felvételeken látható jelek. Hossza mintegy 200-250 m, szélessége 160 m. Az erődöt körülvevő árok szélessége a rá utaló sötét sáv szélessége alapján kb. 30 m, ami vagy kettős árokra, vagy pedig a IV. századi átépítés során a faltól távolabb vont árokra vall. Az erőd körvonala a nyugati és az északi oldalon még ma is markánsan kirajzolódik a terepen. Mindkét oldalon többméteres szintkülönbséggel emelkedik ki az erőd tömbje a környezetből, míg a másik két oldalon észrevétlenül belesimul környezetébe. 1976 nyarán a helyi termelőszövetkezet a múzeum tudta és beleegyezése nélkül egy emésztőaknát mélyített a római erőd keleti részén a vallum vonalába. A kiásott akna falában 2-3 m vastagságban mutatkoznak római rétegek. Az erőd területéről és környékéről rendszeresen kerülnek elő római régiségek. Az erődben állomásozó csapattestek: cohors I Vindelicorum milliaria civium Romanum pia fidelis, cohors I Noricorum equitata. Mai település Őcsény lakosság száma 2676 fő. A közigazgatási területe 7186 hektár, jelentős része a Duna-Dráva Nemzeti Park részeként a Gemenci erdő. A Sárköz legészakibb települése hosszú történelmi múltra tekint vissza. Lakói az I. Béla király által alapított szekszárdi bencés apátság szabados katonái voltak, kiváltságokat élveztek, és a XVI. századtól református hitűek. A falu katolikusainak a száma 1930-tól megszaporodott; templomukat 1939-ben szentelték fel. A református műemlék jellegű templomot 1782-ben építették barokk stílusban. Elzártságnak köszönhetően sajátos és gazdag népviselete népszokásai és népművészete alakult ki, melyeket ma is híven ápolnak. Az őcsényi néptánc együttes - ma Bogár István hagyományőrző Egyesület - 1931. óta működik. Az őcsényiek gazdag népviseletét Csók István is megörökítette a templom számára festett képen. Még fellelhetők a csipkekészítő, rojtozó, sárközi népi babakészítő, kézi szövő, pártakészítő, gyöngyfűző mesterséggel foglalkozó asszonyok. Az őcsényi repülőtér nemzetközi vitorlázó repülő bajnokságokat, hőlégballon, sárkányrepülő és motoros műrepülő találkozók házigazdája. Az Önkéntes Tűzoltó Egyesület 1895-ben alakult. Vendéglátás, információk Polgármesteri Hivatal, Öcsény |
|
Min. felbontás: 1024 x 768 | Design: Civertan Bt. |