ALTA RIPA - Tolna

Római emlékek

Bizonytalanság uralkodik Alta Ripa földrajzi helye felöl, amit egyrészt maradványainak eltűnte, másrészt pedig tévesen értelmezett neve okozott. A névben szereplő alta nemcsak magasat, hanem mélyet is jelenthet, mivel ez a szó a latinban csak magasságkülönbség jelzésére szolgált, függetlenül a szemlélő helyzetétől. Az "alacsony part" kifejezés tökéletesen illik Tolna térségére. Az erőd pontos helyét nem sikerült azonosítani, mert a Duna itt lelassulva nagy ívekben folyt itt évszázadokon át és feltehetően elmosta a castellum maradványainak nagy részét. Wosinsky Mór és Fényes Elek is beszámolt a Dunában lévő romfalakról. Timon Sámuel 1754-ben azt írta, hogy ahol az ő gyerekkorában a Duna folyt, a néphit szerint korábban templom állt. Nagy valószínűséggel ezek az egykori római erőd alapfalai lehettek. Ezt látszik erősíteni az a tény is, miszerint a helyiek a környéken nagyobb mennyiségű római pénzt találtak.

Alta Ripa legkorábbi helyőrsége a II. század elején az ala Siliana civium Romanorum lehetett, valamint nagyjából Hadrianus korától fogva az ala I Brittonum civium Romanorum. A Notitia Dignitatum szerint a IV. században először az equites Dalmatae, később a cuneus equitum Stablesianorum szolgált itt.

Forrás: Visy Zsolt - A római limes Magyarországon